– Amikor ezt a könyvet írtam, az foglalkoztatott, hogy milyen szép színház a család, ahol mindenki főszereplő, de egyúttal néző is, saját nézőponttal a családi történetekre. Én pedig mindig vágytam arra, hogy kicseréljem a nézőpontomat – mondta Grecsó Krisztián a budapesti könyvfesztiválon ma tartott könyvbemutatóján a Jelmezbál című, most megjelent új könyvéről.

A Magvető Kiadó ismertetése szerint e családregény mozaikjainak szereplői unokák, nagymamák, asszonyok – nők. Élik az életüket, keresik egymást, önmagukat vagy épp a vér szerinti anyjukat. Elköltöznek, visszatérnek, szerelem, árulás, alakoskodás, hit és féltékenység van az életükben. Sok elmaradt ölelés, és szerencsére még több olyan, amelyik nem maradt el. Grecsó új könyvének fejezetei önmagukban is kiadnak egy-egy képet, mintha mindegyik történet más családtag vagy szomszéd élete lenne. Az utak keresztezik egymást, és végül, bármennyire is összekeveredtek térben és időben a darabkák, összeáll a nagy, drámai egész.

Lévai Balázs kérdésére, miszerint saját belső ritmus szerint következnek-e a művei egymás után, vagy kiadói elvárásnak tesz eleget, a József Attila- és Aegon-díjas író a kötetbemutatón azt mondta: nagyon kedves emberek dolgoznak a kiadóban, akikre nem jellemző, hogy ostorral ütnék. Most mindenesetre saját magát is sikerült beelőznie a gyorsasággal, hiszen két éve jött ki új könyve. Mint fogalmazott, mindig csodálkozva nézte Háy Jánost, aki évente ott ül a fesztiválon.

Elárulta azt is: a kézirat első verzióját a barátja, Darvasi László egyetlen piros filccel húzta át, így az eredeti szövegből csak négy írás került be a megjelent változatba. Mint mondta, a szerkezet koppintás, mert Quentin Tarantino Ponyvaregény című filmjének fölépítését tükrözi, annak mintájára a történetmesélésben látszólag véletlenszerűen rajzolódnak ki különböző részletek, amelyeket az olvasónak kell összeraknia magában.

Lévai Balázs megjegyzésére, miszerint neki ebben a „történetgomolyban” néhol nehézséget okozott a szereplők beazonosítása, Grecsó Krisztián azt válaszolta: megbízik az olvasókban, akik remélhetőleg élvezni fogják a könyvet, és – mint mondta – „velem tudnak jönni”.