Gödöllő: a munka vége
Gönczi Tibor, a kastély igazgatója megköszönte a környezetbarát üzemeltetést lehetővé tévő újjáépítésben részt vevőknek – köztük a kormányzati szerveknek és a kivitelezőknek – az együttműködést, a gyorsaságot és a rugalmasságot, hozzátéve: noha az egymilliárdos projekt 2010 augusztusában kezdődött, szűk fél évvel később már az uniós elnökség tanácskozásaira érkező delegációkat fogadhatta az eredeti pompájában felújított lovarda.
Gémesi György, Gödöllő polgármestere hozzátette, hogy a kastély rekonstrukciójakor tapasztalt tempó és rugalmasság meghozta gyümölcsét: a megújult tereket elismeréssel jutalmazó külföldi politikusok hírét vitték a városnak. Mint felidézte, a helyi önkormányzat a nehéz gazdasági helyzet ellenére is kiszorította költségvetéséből a 100 millió forintos önerőt, már csak azért is, mert a kastély számos újfajta program lebonyolítására vált alkalmassá. Pénteken például a polgármesterek világtalálkozóját tartják a lovardában.
A beruházás utolsó elemének részét képező Királyi és főúri lovaskultúra című állandó kiállításról Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum vezetője elmondta: a barokk istálló feletti szint nyolc kisebb termében berendezett tárlat egyebek mellett a huszárélet, a magyar nemesi testőrség, a dámalovaglás, a főúri, királyi vadászatok hangulatát idézi. A hadtörténeti jelentőségű kiállítás több darabját hazai múzeumoknak és magángyűjtőknek köszönhetik.
A csütörtöki projektzárón mutatták be a nemrég kialakított egyik szekcióterem 3D-s vetítőjében a kastély történetét, valamint az Erzsébet királyné Gödöllőn töltött napjait felidéző kisfilmet. A látványos alkotást – amelynek operatőre Ragályi Elemér volt – a jövőben külön belépőjeggyel bárki megnézheti.
A nagyrekonstrukció II. ütemének számító lovarda- és istállófelújításról korábban a projekt irányítói elmondták, hogy Magyarország legnagyobb barokk kastélyának lovardája 1746 és 1749 között épült. Erzsébet királyné kívánságára később átépítették, a padlószintet feltöltötték, az ablakszintet megemelték, kerek manézst alakítottak ki benne, amelynek négy pontjára tükröket helyeztek. A lovarda a királyné egyik kedvenc tartózkodási helye volt a kastélyban. Nemcsak lovas események zajlottak itt, hanem Horthy Miklós kormányzó engedélyével különböző rendezvényeket, bálokat is tartottak a falak között. Később tábori kórházat, a II. világháborút követően szovjet laktanyát rendeztek be itt.
A most lezárult nagyberuházás magvát képező istálló-lovarda együttes rekonstrukciójáért a Reneszánsz Kőfaragó Zrt. felelt. Páljános András vezérigazgató korábban arról beszélt az MTI-nek, hogy majdnem a "lehetetlennel határos" feladatnak számított a legmodernebb követelményeknek is megfelelő, mégis a régmúltat idéző, patinás konferenciateremet, tárgyalókat, irodákat és kiszolgáló helyiségeket kialakítani bő három hónap alatt az elhanyagolt istálló-lovarda együttesből.
