Gauck államfő teára hívta a 80 éves Konrád Györgyöt
Számos köszöntést és elismerő szavakkal teli levelet kapott 80. születésnapja alkalmából Konrád György, főleg Németországból, ahol 1997-től éveken át töltötte be a berlini Művészeti Akadémia elnöki tisztét. A gratulálók között szerepel Joachim Gauck német államelnök ugyanúgy, mint Bernd Neumann kultúráért és médiáért felelős államminiszter, Norbert Lammert, a német felsőház, a Bundestag elnöke, Klaus Wowereit, Berlin kormányzó főpolgármestere és Klaus Staeck, a berlini Művészeti Akadémia vezetője. Közülük Lammert és Neumann is a kormányzó konzervatív, kereszténydemokrata CDU tagjai, akik politikai hovatartozásuktól függetlenül méltatták a Németországban nagy tiszteletnek örvendő Konrád emberségét és művészetét.
A keletnémet származású, a diktatúrát saját bőrén is tapasztaló Gauck államfő azt írta: „Ön különleges tanúja annak az évszázadnak, amelyben az európai emberek szörnyűséges tapasztalatokat szereztek. Túlélte a holokausztot, és hazájában megszenvedte a kommunista diktatúrát is. A jövőhöz szükséges az emlékezet – mondta Ön, s ez az emlékezés a regényeiben megkapó és felkorbácsoló. Műveiben nemcsak az elárult ideákról, eszményekről, a kelet-európai diktatúrák elveszett illúzióiról lehet tanulni, de művei történelmi tanulságok egész tárháza. (…) Amennyire a gonoszról és a terrorról szólnak a regényei, annyira az ezzel szembeni ellenállásnak is a bizonyítékai, amelyekből kiderül, hogy az emberben van erő a jóhoz és a megbékéléshez”.
Joachim Gauck – mint írja – személyesen is szeretne köszönetet mondani Konrádnak a Kelet és a Nyugat közötti közvetítő munkájáért, amelyet a berlini Művészeti Akadémia elnökeként végzett, s teára hívta őt május 24-re (a német nemzeti ünnep másnapjára) az államfői rezidenciául szolgáló Bellevue kastélyba.
Bernd Neumann (CDU) kultúráért és médiáért felelős államminiszter gratuláló levelében úgy fogalmazott, Konrád a műveivel hozzájárult a kelet-európai változásokhoz. Nagy szerencse volt, hogy 1997-ben a berlini Művészeti Akadémia első nem német elnökévé választották, mert meggyőződéses és meggyőző európaiként hozzájárult az újraegyesített intézmény egységéhez és újraelismeréséhez. A holokauszt és a kommunizmus szenvedései Konrádot a 20. század nagy írójává és krónikásává, a béke és a szabadság kompromisszummentes harcosává avatták, amit díjak és elismerések sora igazol.
Klaus Wowereit, Berlin kormányzó főpolgármestere köszönetet mondott azért, amit Konrád György Berlinért tett az ottani Művészeti Akadémia elnökeként. Ezen a poszton maradandót alkotott az interkulturalitás terén, továbbá sokat tett Berlin művészeti és szellemi kisugárzásáért, s mindeközben önmagához is hű maradt. Wowereit levele kiemeli Konrád nyíltságát és humanizmusát, amely különösen fontos most, amikor az író „a demokratikus és haladó Magyarország hangja a világ számára.”
Norbert Lammert (CDU), a Bundestag elnöke a Konrádnak 2001-ben odaítélt Károly-díjára emlékeztette az írót, s felhívta figyelmét, hogy a nagy császárhoz hasonlóan szintén április 2-án született, a „jelenkori Európa nagyjai” közé sorolva őt.
Marcel Philipp, a Károly-díjat adományozó Aachen város polgármestere, valamint Jürgen Linden, a kuratórium elnöke szerint Konrád szellemisége hozzájárult ahhoz, hogy kontinensünkön a szabadság minél nagyobb teret nyerjen. Mint írják, Konrád folyamatosan síkraszállt a szabadelvű gondolatokért, a szabadságideákért, kulturális és szellemi alapvetésekért, amelyek meghatározzák európai életünket.
Ivo Gönner (SPD), Ulm főpolgármestere, a dunai városok és régiók tanácsának elnöke Konrád Györgynek az 1998-as ulmi nemzetközi Duna-fesztiválon elmondott köszöntőjét idézte, melyben Konrád azt mondta, „a Duna Európa főutcája szeretne lenni”. Nyolc évvel később, amikor ezzel a címmel rendeztek európai konferenciát a városban, a gondolat valósággá vált.
Klaus Staeck, a berlini Művészeti Akadémia jelenlegi elnöke Walter Jens író szavaival idézte meg Konrád György akadémiai elnöki tevékenységét, személyiségét, elegáns öniróniával fűszerezett érvelő művészetét, amellyel nehéz volt vitatkozni. Az „európai megbékélés hídépítője”, aki azért szállt síkra, hogy Európába visszavegyék az elszakított kelet-európai államokat, s aki kritikus értelmiségiként nagy elismerést szerzett az akadémiának, írja Staeck Konrádról. „Ezért érintett bennünket fájdalmasan, hogy az elmúlt években hazádban politikai ellenfelektől csúnya diszkreditálást szenvedtél el, és idegen elemként kirekesztenek. Intő szavaiddal az önkény törvényei és a magyar jogállamiság lopakodó szétrombolása ellen nyilvánosan fellépsz, s ezek következnek pályafutásodból, amelyet a disszidens (értsd: ellenzéki) lét is meghatároz. Ahogy a berlini Művészeti Akadémia Neked és politikai barátaidnak pódiumot biztosított ahhoz, hogy a nacionalista alkotmánymódosítások és az antidemokratikus médiatörvény ellen tiltakozzatok, úgy a jövőben is az európai demokratikus civil társadalmak védelmezői mellett fogunk állni” – ígéri az akadémia elnöke.
