Társadalmi, politikai és környezetvédelmi problémákra adott kreatív válaszokat vár Alejandro Aravena, a szombaton nyíló 15. Velencei Építészeti Biennále chilei főbiztosa.

Magyarország a több mint száz éves nemzeti pavilonjában a Giardini parkban erre az Arkt Építészstúdió egri revitalizációs projektjét mutatta be „Aktivátorok” címmel, amely az építészet egyik lehetséges válasza a válságra. A Fábián Gábor és Fajcsák Dénes vezette stúdió 2013-ban tizenöt éves használatra megkapott az egri Gárdonyi-kertben egy elhagyott épületet azzal a feltétellel, hogy támogatás nélkül felújítják és közösségi kulturális térként hasznosítják.

Fábián Gábor és Fajcsák Dénes A szerző felvétele

Mindezt az építészek szervezőmunkájával, szakmai tudásával és megannyi magánszemély, vállalkozó és városi intézmény, például a helyi börtön és szakközépiskola felajánlásával, társadalmi munkájával, pénz nélkül, azaz nulla forintból sikerült megoldani. És ami talán még nehezebb: sikerült fenntartani, közösségi életet szervezni köré. Helyben talált anyagokból, fölöslegessé vált ajtókból, ablakkeretekből, beépített szekrényekből készítették az egyszerű, de igényes bútorokat. A régi neonok alumínium lámpatesteiből álmennyezetet gyártottak, a régi metlachi padlót beépítették az újba. Erről a munkáról szól a kiállítás.

Mindezt nem volt egyszerű megjeleníteni, ráadásul egyetlen átalakított egri bútort sem hoztak el mutatóba. Az újrahasznosítás szellemét úgy transzportálta Velencébe a két építész, hogy itt is felhasználták a helyben talált adottságokat, a falakat nem festették újra, meghagyták a tavalyi magyar kiállítás szürke falszínét, még látszanak az előző installáció csavarjai is. Három aktivációs pontot jelöltek ki a téregyüttesben, a széleken egy-egy sárga zsalulapokból készült körasztal, középen pedig egy ugyanilyen anyagból készült körpad tölti be ezt a funkciót.

Az újrahasznosítás szellemét transzportálták Velencébe

Anyagukat Egerben újrahasznosítják majd a biennále után. Az egyik asztalnál a látogatók monitorokon videointerjúkat láthatnak a projektben dolgozókkal (mintha kerekasztal-beszélgetés résztvevői lennének), a másiknál pedig szintén monitorokon interaktív barangolást tehetnek az egri épületben. A pavilon közepén a padra leülve pedig részévé válhatnak az egri Arkt művészeti központ közösségi életnek. Szép eleme a kiállításnak, hogy az alkotók a pavilon udvarát kertesítették, megidézve a Gárdonyi-kert hangulatát.

Az építészek szerint a zsűri tagjai felemás érdeklődéssel fogadták a látottakat. Néhányan az órájukat nézték, míg mások még elmélyedtek volna benne. A biennálén a magyar anyag az egyszerű, könnyebben befogadható kiállítások közé tartozik, és ez mindenképp erénye.

Alejandro Aravena felhívását a részt vevő hatvankét nemzet sokféleképpen értelmezte, az amerikaiak például a válság sújtotta Detroit revitalizációs megoldásait mutatták be, az izraeliek a biológia tudományának építészeti hasznosítására hoztak példákat, a dánok megannyi zöld szellemű beruházásukat jelenítették meg.