Báró Herzog Mór Lipót örökösei 2010-ben indítottak pert az Egyesült Államokban a gyűjtő egykori képeiért, amelyek a háború után magyar állami tulajdonba kerültek, de az örökösök szerint jogtalanul. Magyarország álláspontja szerint azért tartja vissza az érintett festményeket, mert a Herzog-örökösök nem követelték azokat a kommunizmus évei alatt, továbbá mert az 1973-as amerikai-magyar vagyonjogi egyezménnyel valamennyi ilyen jellegű igényt rendeztek. Az amerikai bíróság azonban megállapította, hogy a követelések kérdését soha nem rendezték, a műkincsekre vonatkozó igények benyújtására pedig a kommunista érában nem volt lehetőség - tudatja az ügynökség.

Magyarország eddig is tetemes összeget fordított azokra a sikertelen erőfeszítésekre, amelyek révén meg kívánja akadályozni, hogy az örökösöknek kedvező döntés szülessen. Ha azonban az amerikai bíróság korábbi ítéletét helybenhagyják, az ország által fizetendő perköltség ezt az összeget is messze meghaladja majd. A magyar kormánynak és múzeumi vezetőknek továbbá eskü alatt kell majd vallaniuk a Herzog-gyűjtemény darabjainak visszatartása kérdésében - írják.

A döntés egyszersmind azt is jelentené, hogy Magyarországnak valamennyi, birtokában lévő Herzog-műkincset vissza kell szolgáltatnia, nem csak a perrel érintett darabokat. Ennek elmulasztása pedig jelentős, akár külföldi bankszámlákra is kiterjedő szankciókat, bírságokat vonhat maga után. (A magyar ügyet is tárgyaló, Washington D.C.-ben működő bíróság a közelmúltban marasztalta el Oroszországot egy könyvgyűjteménnyel kapcsolatos perben, havonta másfél millió dolláros büntetést kiszabva addig, amíg az ország nem teljesíti a bírósági végzésben foglaltakat.)

Az ügyben hónapok múlva várható ítéletben a fellebbviteli bíróság arról is dönt, hogy az amerikai törvényszéknek figyelembe kell-e vennie a Fővárosi Bíróság azon ítéletét, amely visszautasítja az egyik Herzog-örökös, Martha Nierenberg 11 festményre vonatkozó követelését.