A 2008. évi 8,7 milliárdos bevételi előirányzattal számolnak, bár abból csak 8,5 milliárd folyt be - tudtuk meg az NKA-elnöktől. Tavaly az első fél évben gyengén csordogáltak a járulékösszegek, a másodikban már erősebben, november-decemberben pedig rekordbevételt értek el. Az elmaradást októberig a kormány kipótolta.

Az NKA-elnök a járulékbevétel csökkenésétől tart

- Az idei első három hónap nagyjából a tavalyi irányzatot követi, de korántsem biztos, hogy a későbbiekben is erre számíthatunk - mondja Harsányi László. A kulturális járulékot ugyanis olyan áruk és szolgáltatások után fizetik, amelyek forgalma válság idején akár jelentősen csökkenhet: ez vonatkozik az NKA-bevétel csaknem harmadát kitevő reklámokra éppúgy, mint a százmilliós összegeket hozó könyvekre, lapokra, mobiltelefonokra, szórakoztatóelektronikára. - Ha nő a munkanélküliség és csökken a fogyasztási potenciál, várhatóan zsugorodik a járulékbevétel. Az a kérdés, mennyivel. Mert ha "csupán" néhány százmillió forinttal, akkor a problémát még a mecénási struktúrát nem érintő technikai átrendezéssel meg lehet oldani - jegyzi meg az elnök. Például a 700-800 milliós laptámogatás áttolható a következő évi büdzsébe, ami a kifizetésben nem jelent változást.

- Ha már 8 milliárd alá csökkenne a bevétel, hozzá kell nyúlni a támogatás rendszeréhez. De nem a fűnyíróelv alapján. Meg kell néznünk, melyek azok a kulturális ágazatok, ahol erős az egyéb közfinanszírozás, és mi hátrább léphetünk. Erről egyelőre csak konzultáltunk a bizottság tagjaival - mondja. Nyilvánvaló, hogy védeni kell azokat a területeket, mint például a kulturális lapkiadás vagy a képzőművészet támogatását, ahol jóformán az NKA az egyetlen mecénás. Erről májusban várható döntés, a miniszter közreműködésével.

Mindazonáltal az NKA idén két kiemelt programot is finanszíroz: a Radnóti Miklós költészetét és a Kálvin János születésének ötszázadik évfordulóját ünneplő kulturális eseménysort. A következő két évet pedig Erkel Ferenc és Liszt Ferenc munkásságának szeretnék szentelni.

- Egyre fokozódik az alapra nehezedő nyomás. A támogatást kérők száma az utóbbi két hónapban már elérte a tavaly egész évben jelentkezőkét - jegyzi meg Harsányi, és hozzáfűzi: a szervezet éves rezsiköltsége 853 millió, amelyhez 94 milliós kommunikációs kiadás járul. Ez csak némileg lenne csökkenthető a szervezet karcsúsításával, de az állam inkább újabb és újabb szervezeti egység fölállítását szorgalmazza. Legutóbb az állampolgári jogok biztosa fölvetette: minden pályázati elutasítást indokoljanak - ám ehhez jogorvoslati fórumot is létre kellene hozni. Az évi 12-13 ezer pályázat mintegy felét kénytelenek elutasítani, főként pénzhiány miatt.

Harsányi László a Holokauszt Emlékközpont igazgatója

A Holokauszt Emlékközpont kuratóriumának döntése szerint Harsányi László lett - NKA-elnöki teendői mellett - az ügyvezető igazgató a pesti Páva utcai intézményben (miután lejárt az eddigi vezető, Martinkovits Judit kinevezése). A 62 éves közgazdász miniszteri biztosként részt vett a múzeum beindításában, több kiállítás létrehozatalában. Érdeklődésünkre elmondta: az emlékközpont munkájának felelősségét csak fokozzák az olyan események, mint a minapi holokauszt-tagadó megmozdulás a Magyar Gárda részvételével. Ezért is érzi kihívásnak, hogy három évig ő vezetheti az intézményt - a válság miatt csökkenő büdzsével. Kettős megbízatásával kapcsolatos kérdésünkre megjegyezte, a kulturális miniszter jóváhagyólag tudomásul vette igazgatói kinevezését. Elődei, Török András és Jankovics Marcell is "kettős kötődésben" dolgoztak, ő pedig elnöki kinevezése után a Szonda Ipsosnál és a Budapesti Corvinus Egyetemen is működött. A mostani kettősség 2009 végéig tart, addig szól főkurátori megbízása. - Amíg NKA-elnök vagyok, a Holokauszt Emlékközpont nem nyújt be támogatási pályázatot az alaphoz - tette hozzá Harsányi.