Fényév távolságban A padlás

A Vígszínház legnagyobb sikere – így aposztrofálják 1988 óta A padlás című zenés darabot, amelyet majdnem minden vidéki színház játszott már. Presser, Dusán és Horváth félig mese, félig musicaljének szombaton lesz a 850. előadása a Vígben, ahol eddig több mint 800 ezren hallhatták a Szilvásgombóc, az Örökre szépek vagy a Fényév távolság című dalokat.

Az előadás sikerszériáját a nagy musicalháború és plágiumper előzte meg. 1988 januárjában attól volt hangos a sajtó, hogy Sztevanovity Dusán plágiumpert indít „ötleteinek és szinopszisának jogosulatlan újrahasznosítása miatt” Müller Péter ellen. A padlás című darabot együtt kezdték el, majd Müller kiszállt belőle, s Tolcsvay Lászlóval és Bródy Jánossal közösen megírta a koncepciójában hasonló Doctor Herzet. Müller ezt badarságnak vélte, és úgy nyilatkozott, hogy a történet régi álma volt. Mindkét fél védte az igazát, és bár bíróságra került az ügy, a hírek szerint végül peren kívül megegyeztek.

Az első előadás előtti főpróba 1988 januárjában, jobboldalt a főszereplő Kaszás Attila
Az első előadás előtti főpróba 1988 januárjában, jobboldalt a főszereplő Kaszás Attila
Ilovszky Béla / MTI

Müller aztán mégis bekerült A padlásba, a korábbi házmester, majd feljelentgető önkéntes Témüller állítólag róla kapta a nevét. Dusán a bemutató szünetében azt mondta a darabról: „A világból sohasem hiányzó Témüllerek bármennyit pusztítanak, hazudnak, ármánykodnak, nem nyerhetnek. Addig nem, amíg vannak Mamókák, akár a valóságban, akár csak az emlékeinkben. Bármilyen fájdalmas volt elbúcsúzni a nagymamámtól, az édesapámtól, az összetartozás érzése, amit örökül rám hagytak,minden jó forrása az életemben. Ebből szeretne A padlás valamennyit továbbadni a közönségnek.”

Emlékeink szerint nemcsak a két alkotócsapat vitázott, de az újságírók is megpróbáltak igazságot tenni annak idején. Érveltek és összecsaptak A padlás- és a Doctor Herz-szimpatizánsok. Sokszor nyilatkoztak Presserék arról, hogy Dusánnal 1986 nyarán írták a musicalt a zsennyei alkotóházban. Egy tévés mesesorozathoz és egy új Zorán-albumhoz akartak dalokat szerezni, ám abból nem lett semmi, viszont elkészült a darab, amelyet 1988. január 27-én A padlás címmel mutattak be.

A főszerepet Presser Gábor kimondottan Kaszás Attilára írta, a darab egyik legnépszerűbb dala, a Szilvásgombóc pedig úgy került a musicalbe, hogy a dramaturg Radnóti Zsuzsa édesanyja többször megvendégelte őket vele. Az előadás rendezője a Víg akkori igazgatója, Marton László volt, és ő ajánlotta, hogy a prózai részeket Horváth Péter íróval együtt dolgozzák ki a szerzők. Nem éppen a legjobb anyagi helyzetben állt a Vígszínház, mikor Attila, Tábori Nóra, Sipos András és Vallai Péter is. Autóbalesetben hunyt el egy későbbi szereposztásban játszó Selmeczi Roland, és nincs köztünk már a tervező Fehér Miklós sem.

Eszenyi Enikő és az alkotók, Presser Gábor, Horváth Péter és Sztevanovity Dusán
Eszenyi Enikő és az alkotók, Presser Gábor, Horváth Péter és Sztevanovity Dusán
Kallos Bea / MTI

Bár az előadás inkább kamaraméretű volt, mégis belengték az egész színházat, egy kötélen berepülve érkezett a mindenkori Herceget játszó színész. A premieren Méhes Lászlót láttuk, egy későbbi szereposztás Hercege Cserna Antal volt, aki nem kimondottan örömmel emlékszik a produkcióra. Ő ugyanis majdnem belehalt: több méter magasról zuhant le a kötélpályáról. A padlás 27 éve töretlen siker, minden évfordulót megünnepel a Vígszínház. Ilyenkor összejönnek az alkotók, a régi szereplők, és az előadás végén feliratos tortával köszöntik minden idők egyik legsikeresebb magyar musicaljét.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.