Fekete Györgyék várják a kulcsokat Orbántól
Igaz, küzdelemre nem is igen kerülhetett volna sor, mert a rendezők úgy szervezték, hogy az érdeklődők és az újságírók egy külön teremben, kivetítőn figyelhették az eseményeket, bár aztán, látva a gyér érdeklődést, illetve a két terem közötti technikai kapcsolat hiányosságait, végül a sajtó is az akadémikusok közé vegyülhetett, s élőben követhette a napirendi pontokat.
A parlament október közepén több hónapos halogatás után megszavazta, hogy az MMA tulajdonába kerüljön át a Műcsarnok, a Vigadó és a Budakeszi úti Hild-villa. A Műcsarnok esetében eldöntetlen volt mostanáig, hogy az MMA alapít-e egy új kezelő szervezetet, vagy átveszi az állam által felajánlott, a működtetést eddig is ellátó Műcsarnok Nonprofit Kft.-t. Most a közgyűlés elfogadta, hogy az elnök tárgyaljon a kft.-ről, s át is veszik, amennyiben azt az állam tehermentesíti. Ezzel együtt megkapják az állam által a Műcsarnok üzemeltetésére biztosított forrásokat. Az MMA egyébként már jelenleg is 4,5 milliárd forint állami pénzzel gazdálkodik.
Fekete György elnököt megkérdeztük a Műcsarnok leendő vezetéséről, azonban erről nem kíván beszélni addig, amíg az átvétel január 1-jével meg nem történik. A Műcsarnok jövő évi programtervét még az előző vezetés állította össze, tizennégy kiállítás szerepel benne, melyből tizenegy külföldi alkotóé – említette az elnök az elmúlt fél évet összefoglaló közgyűlési beszámolójában. – „Ez megengedhetetlen” – fogalmazott. És mint máskor, most is kifejtette: a Műcsarnokot elvették a magyar művészettől, de jövőre vissza fogja kapni.
Miként? Egyelőre az látszik, hogy a leendő Műcsarnok-vezetéstől a június és szeptember közötti időszakot fogja megigényelni az MMA, s ebben az időszakban az Építészeti Nemzeti Szalon lesz látható ott, koncentrálva Ybl Miklós születésének 200. évfordulójára. Így alakul ez majd a következő években is, a nyári hónapokban mindig egy-egy művészeti ág szalonja foglalja el az intézményt: 2015-ben a képzőművészet, 2016-ban az iparművészet, 2017-ben a fotóművészet. A fennmaradó nyolc hónapban pedig főleg magyar művészeknek rendeznek kiállításokat.
A törvényben biztosított másik MMA-ingatlan, a Vigadó, 2014. március 14-én este kerül a műakadémia használatába, a tervek szerint a kulcsokat Orbán Viktor fogja átadni. Jelenleg még dolgoznak a felújításon. Az itteni programokról annyi derült ki, hogy a legfelső két emeleten nagy Makovecz-kiállítás nyílik majd. És a Duna-parti palota lesz a műakadémia reprezentatív székháza, a következő közgyűlést már ott tartják.
Sokakat meglepetésként ért októberben, hogy a parlament az MMA-nak adta a Budakeszi úti Hild-villát is, Hild József 1844-ban saját célra emelt, de még a XIX. században átalakított épületét. Ide kerül, mintegy másfél éves felújítás után az MMA művészetelméleti kutatóintézete. Ennek munkájáról is beszélt Fekete György a beszámolójában. Eszerint a vertikális, azaz egy-egy művészeti ágban elmélyülő művészetkutatás helyett horizontális irányú lesz az itt folyó művészetelméleti munka, a művészeti ágak társadalmi kapcsolatára, hatására irányul majd, jelentős lesz a művészetszociológiai vonal: az eredményeket pedig hasznosítják a művészetoktatásban, -politikában.
Lapunknak Fekete György azt mondta, nincs még kiszemeltje az intézmény irányítására, de szeretné, ha főként fiatal munkatársakat foglalkoztathatnának. A közgyűlésen egyébként már megszerezhető volt az akadémia nem rég indított saját lapja, a negyedévente megjelenő Magyar Művészet is. Szerkesztője az egykori Mozgó Világ-os, MDF-alapító Kulin Ferenc.
Rákérdeztünk, várható-e az MMA további térfoglalása a kultúrában. Utalva arra, hogy néhány hete a HVG megszellőztette, miszerint elképzelhető: hamarosan a Nemzeti Kulturális Alap által szétosztott milliárdok fölött is a műakadémia diszponálhat majd. „Nem foglalkozunk vele. Nem aktuális” – tudtuk meg az elnöktől.
Azt azonban nagyon fontosnak tartják, hogy a jövőben akadémiai tag lehetőleg ne, vagy csak megkötéssel indulhasson az MMA által kiírt pályázatokon. „Magunknak ne osszunk pénzt”, szögezte le Fekete György.
Többek közt ezt az elvet rögzíti majd a jövőre kidolgozandó MMA etikai kódex. Ennek kapcsán eszünkbe jutott egyebek mellett a Magyar Iparművészet című lap támogatása, melynek alapító szerkesztője Fekete György volt: etikus-e, ha ezt a lapot kiemelten támogatja az MMA a saját folyóirat-pályázatán, ahogy tette például idén? – kérdeztük. Az elnök szerint két éve, amikor az akadémia elnöke lett, kilépett a laptól, tehát annak támogatása nem ütközik etikai korlátokba.
A végén a tagfelvételi procedúráról. Az akadémia tagságát ugyanis rohamléptekkel duzzasztják a kívánatos 250 főre. A májusi közgyűlésen arról is döntöttek, hogy a levelező tagok január 1-jétől automatikusan rendes tagokká lépnek elő, hogy a kívánt létszám mielőbb meglegyen. Mellesleg, rengeteg az önként jelentkező, mondta az elnök, de világossá tette: jelentkezéssel nem, csak meghívásra lehet valaki az akadémia tagja. Az ülésen tizenkilenc eddigi levelező tagot választottak állandóvá, köztük Turányi Gábor és Skardelli György építészt, Zsigmond Vilmos operatőrt, András Ferenc filmrendezőt, Oravecz Imre írót, Csíkszentmihályi Róbert szobrászt, Mécs Károly és Bánsági Ildikó színészt. Új levelező tagokat is választottak: többek közt Fekete Vince költőt, Cseke Péter színészt, s némi meglepetésre Bukta Imre képzőművészt, aki tavaly a botrányosra sikeredett közgyűlés után kilépett az MMA-ból, utóbb azonban visszavételét kérte.
