Az Iparművészeti Múzeumban a spanyol formatervezők, séfek mintegy 250 innovatív termékén keresztül ad átfogó képet a spanyol gasztrodesign világáról a Tapas című kiállítás. Juli Capella kurátor az MTI-nek elmondta, hogy a kiállítás három egységre tagolódva egyaránt bemutatja a funkcionalitást és az esztétikát egyesítő spanyol konyha, az asztal és a tálalás, valamint az ételdesign világát.

A kiindulópont a tapas, egy egyszerű, de igen jellegzetes spanyol ételtípus, melyet régen a bor mellé szolgáltak fel, sokszor a poharat lefedve a falatkákkal. A tapas, mint sok más hagyomány, ma is továbbél a spanyol gasztronómiában, amely azonban igen nyitott az innovációra is - fejtette ki.

A látogatók ezért megismerkedhetnek csúcséttermek által kifejlesztett különleges termékekkel, valamint az El Bulli sztárséfje, a molekuláris gasztronómia atyjaként számon tartott Ferran Adriá kereskedelmi forgalomba szánt konyhai eszközeivel is.

Jordi Herrera különleges "fakírsütőt", azaz grillezőt tervezett, melynek forró acéltüskéi a húsba behatolva sütik át a szeleteket másodpercek alatt, de látható a kiállításban fagylaltszendvics-készítő berendezés és 3D-s ételnyomtató is.

Gazdag anyag mutatja be a spanyol ételek innovatív tálalásának lehetőségeit a csocsóasztalból épített tálalón, a döntött aljú, így jól kikanalazható tányéron át az olyan kávéskanalakig, melyekkel üzeneteket is lehet írni.

Az október 4-ig megtekinthető tárlat utolsó egysége magával az étellel foglalkozik, olyan jellegzetes spanyol termékeket bemutatva, mint a bor, a churros, az olívabogyó vagy éppen a Chupa Chups nyalóka, melynek logóját egykor Salvador Dalí tervezte.

Eközben a Műcsarnok új kiállítása a szlovén festészet 1920-as évektől máig tartó alakulásába nyújt betekintést Mesterek és mestereik - Hagyomány és folytonosság a szlovén festészetben címmel.

A Branko Suhy és Jozef Muhovic festőművészek által kezdeményezett kiállítás kiindulópontja a ljubljanai Képzőművészeti Akadémia öt tanárának eddigi pályája volt. Emerik Bernard, Herman Gvardjancic, Jozef Muhovic, Franc Novinc és Branko Suhy a manuális képalkotás szellemi erejében bízva a festészeti hagyomány folytonossága mellett szállnak síkra.

A budapesti tárlaton a kezdeményezők a professzor-elődök - Janez Bernik és Andrej Jemec, Bogdan Borcic, Zoran Didek, Bozidar Jakac, Gojmir Anton Kos, Marij Pregelj és Gabrijel Stupica, valamint az akadémián ugyan nem tanító, de sok szlovén alkotó példaképéül szolgált Zoran Music - festményeit is bemutatják, ezáltal átfogóbb és reprezentatívabb betekintést engednek a szlovén festészet 1920-as évektől máig tartó alakulásába. Augusztus 11-től három másik, szlovén tematikájú tárlat is látható lesz a Műcsarnokban.

Az "Aquila János keze által..." című tárlat a középkori freskófestészet Őrség-Muraköz-Stájerország háromszögében alkotó, kiemelkedő alakjának, Johannes Aquilának állít emléket. Külön tárlat mutatja be a ma már Szlovéniához tartozó Alsólendván született, a Hősök tere arculatát is meghatározó szobrász, Zala György életművét, a Joze Plecnik (1872-1957) - A karszti ember című kiállítás pedig a legjelentősebb 20. századi szlovén építész munkásságát ismerteti meg a budapesti közönséggel.