A cár rojásai

Ezzel a címmel nyílt meg február 18-án a három hónapig látható kiállítás a bécsi Kunsthistorisches Museum első emeletén.

Mindössze egyetlen teremben található a 160 ékszerből, aranyezüst-drágakő különlegességekből álló gyűjtemény, a tárlókba sűrített kincsek megtekintése komoly türelmet igényel, ki kell tudni várnia szüntelenül hullámzó tömeg tovamozgását. A látogatónak ráadásul tudnia kell lemondani eredeti várakozásáról, azüveglapok alatt ugyanis mind össze 4 darab található a világhírű cári húsvéti tojásokból.

Megjegyzendő, hogy azeredeti, döntően barokkmintás 50 darabból ma már csak 42 lelhető fel a világ legkülönbözőbb helyein, ebből tíz a Kreml Múzeumban, amely a szintén moszkvai Fersman Ásványtani Múzeummal együtt bocsátotta az aranyművesség reme keit az osztrák múzeum rendelkezésére.

A francia hugenotta családból származó, de már Szentpétervárott született Peter Carl Fabergé mint az utolsó orosz cár udvari ékszerésze szerzett magának világhírnevet. A családi ékszervállalkozást folytatta, egy időszámítás előtti arany karperec a felismerhetetlenségig tökéletes másolatával hívta fel magára III. Sándor cár figyelmét.

1885-ben aranyozott tojást rendelt tőle a cár húsvéti ajándék gyanánt feleségének, a dán származású, s a tojásékszereket már hazájából ismerő Dagmarnak (későbbi, orosz nevén Marija Fjodorovnának).

A tojás tömör aranyból készült, rajta finom fehér zománcbevonattal, belsejében egy picike tyúkkal. Egyfajta ékszerdobozka volt ez, amely nyitáskor a cári korona miniatűrjét láttatta.

Bécsben aranyabronccsal bevont zöld tojás tündököl, belsejéből kivehető egy háromárbocos hajó aranymodellje. Aranyállatok tartják azt a gazdagon díszített, rubinnal is ékesített, márványonálló arany-zöldezüst tojást, amely előtt a szibériai vasút aranymodellje áll a felhúzására szolgáló ékszerremek kulccsal.

A harmadik tojás már a miniatürizált cári palotába építi be a fehér színű héjat, ennek felső, aranyozott teteje maga az orosz hagymakupola. A negyedik, teljesen be nem fejezett pazar tojás 1917-ben készült Cárevics csillagkép címmel hegyi kristályból, gyémántból, üvegből, drágakövekből. Fabergé udvari ékszerész volt, állami fizetéssel, művészete a Romanov házhoz kötődött, oroszországi tevékenysége a cár bukásával 1917-ben ért véget.

A bécsi kiállításon látható az a súlyra sem csekély, arany díszítésű hatalmas könyv, amelyben a cár gondosan jegyezte a Fabergé vagy az ékszerész alkalmazottai által készített drágaságokat, s minden évben össze tudta hasonlítani a szebbnél szebb darabokat, s számot vetni azzal, hogy az uralkodó családban kinek mi jutott. Ez a „méricske” az ékszerészt is motiválta, művei egyre tökéletesebbek, bonyolultabbak, kifinomultak lettek.

Bécsben ékszerek, szobrok, dísztárgyak, pecsétek, cigarettatárcák, drágakőből készült bogarak sokasága is felvonul, s nem csupán a Fabergé-műhelyből, hanem kollégáitól is. A kiállítás minden nap 10–18 között tekinthető meg, csütörtökön 21 óráig.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.