Szerzői jogi útkeresés a digitális kor e-booktatói között – ezzel az elsőre száraznak tűnő címmel rendez ma minden bizonnyal mégiscsak érdekes szekciót a Budapesti Könyvfesztiválon a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala és a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT).

A délelőtt tízkor kezdődő beszélgetés-, illetve előadás-sorozaton szó lesz a modern könyvkiadással kapcsolatos szerzői jogokról és azok érvényesítéséről, gyakorlati problémák és lehetséges jogi válaszok felvillantásával az a kérdés is napirendre kerül, hogy felveszi-e a szerzői jog a kesztyűt a hamisítás ellen, és külön panel foglalkozik a tömeges digitalizálással, illetve az árva művek felhasználásának új távlataival.

Az e-könyvre sem lehet akármit letölteni Brian Snyder / Reuters

Nem csak konferenciázás lesz a könyvfesztiválon: a HENT és a könyves seregszemle szervezői egy rövid kérdőívet állítottak össze a fesztivál látogatóinak. Arra keresik a válaszokat, a fogyasztók tudják-e, hogy mit lehet és mit nem lehet letölteni, egyáltalán mennyire ismerik az e-könyvek világát.

Az mindenesetre a felmérés nélkül is elmondható, hogy főként bestsellerek és tankönyvek találhatók a „hamisított” könyvek között. A felmérés eredményeit a szervezet körülbelül a fesztivál után egy héttel teszi nyilvánossá.

„A hamisítás elleni fellépéshez is három dolog kell: pénz, pénz, pénz."

– Legutóbbi reprezentatív fogyasztói kutatásunk – 2013. augusztusi adatok – szerinti attitűdmérésünk az elmúlt három évben 10-15 százalékos javulást mutat: egyre nő a tudatos vásárlók száma – hangsúlyozza Németh Mónika, a szervezet titkára. (A szervezet minden hamisítás ellen fellép, a testületen belül négy munkacsoportban folyik a munka. Külön munkacsoportja van például a gyógyszerhamisítás és külön a műtárgyhamisítás ellen küzdőknek.)

Két évvel ezelőtt a HENT munkatársa úgy nyilatkozott lapunknak, határozott céljuk, hogy a korábbiaknál jóval intenzívebb ellenőrzés folyjék Magyarországon, amihez az volna szükséges, hogy több pénz, erőforrás álljon rendelkezésre. Németh Mónika azt mondja, az elmúlt esztendőkben a HENT is kisebb összeget költhetett a kezdetekhez képest.

Pedig „a hamisítás elleni fellépéshez is három dolog kell: pénz, pénz, pénz. Hiszen tulajdonképpen itt is háborúról beszélhetünk”. Amit viszont lehet, igyekeznek lelkesedéssel pótolni.

A jogszabályi környezet is kedvezni látszik egyébként a küzdelemnek: a HENT tagságában több hatóságnak is törvény adta feladata a hamis termékek elleni fellépés, tavaly pedig sikerült elérniük, hogy bűncselekménnyé vált az egészségügyi termékek hamisítása is.

A festmény eredetiségének megállapítását segítő berendezés egy budapesti galériában - Kurucz Árpád/Népszabadság