A tárlat a legfőbb bizonyítéka annak, hogy gazdasági válság idején is létrejöhetnek kulturális értékek - fogalmazott beszédében Hiller István. Szerinte erre annál is inkább szükség van, mert míg a középkorban a föld, később egy gyár volt a legnagyobb érték, manapság a tudás vette át ezt a szerepet.

A 2,2 hektáros angolkert leglátványosabb új eleme a mintegy 800 négyzetméteres tó, közepén egy szigeten elhelyezkedő gloriettel. Ugyancsak a kertben kapott helyet az új Természettudományi Pavilon.

A pavilon kialakításához - amely a Mátra Múzeum rekonstrukciójának második lépcsője keretében valósult meg - 1,2 milliárd forint címzett támogatást nyújtott az Országgyűlés, emellett a kormány mintegy 250 millió forinttal segítette a kivitelezést. A 2500 négyzetméternyi hasznos alapterületű épület szerkezete az űrkutatásban használt karbonszálas polimer felhasználásával készült. Kialakításához a környezetbe illő anyagokat használtak, a többi között borovi fenyőt, gránitot és terméskövet.

Az épületben három szinten mutatják be az evolúció fokozatait, a Mátra és más élőhelyek faunáját, flóráját.
A tér közepén egy hatalmas kocsánytalan tölgyet helyeztek el. Az alagsorban a talajszinttel, a vizes élőhelyekkel ismerkedhetnek meg a látogatók, a földszinten kapott helyet Magyarország legnagyobb csigagyűjteménye és egy szintén jelentős rovargyűjtemény, az első emeleten pedig preparált állatok alkotta élőképek segítségével mutatják be a különböző élőhelyeket.

Az épületben egy pálmaházat is berendeztek, ahol terráriumokban trópusi hüllőket, az akváriumokban pedig különleges halakat helyeztek el.