Esztergom reménybeli Botticellijét is érintette a kincstári zárolás

Hiller István 2007 nyarán Rómában azzal a szenzációs bejelentéssel állt a világ elé, hogy „van egy Botticellink". Bár a bejelentésről sokan már akkor azt gondolhatták, hogy a 2008-as, „reneszánsz évnek" nevezett programsorozat bombasztikus beharangózója, Hiller miniszter úr feltételezése egy évek óta tartó kutatásra alapult, melyet Wierdl Zsuzsa restaurátor és Prokopp Mária művészettörténész végzett 2000-től Esztergomban.

Az esztergomi várban 1934-ben talált (addig földdel takart) reneszánsz falképek restaurálására még az ezredfordulón, Szent István király megkoronázásának millenniuma alkalmából írt ki pályázatot a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, s ezt a pályázatot a korábban 15 évet Olaszországban dolgozó Wierdl Zsuzsa nyerte. Azóta ő foglalkozik a Mátyás király kortársának, Vitéz János érseknek feltételezett dolgozószobáját, studiolóját díszítő falfestmények restaurálásán. Köztük a négy erényt négy nőalakként ábrázoló falképek feltárásán, felújításán és alkotója kilétének meghatározásán.

Rejtett szignók és stílusjegyek alapján a korábban Filippo Lippinek tulajdonított falképek egyikét, a Mértékletességet Botticelli képeként határozta meg, s Hiller István szenzációsnak ható bejelentésével egy időben ismertette e feltételezését egy konferencián, a kép korábbi kutatójával, Prokopp Máriá­val együtt. És bár a nemzetközi és hazai művészettörténész gárda egy része kétkedéssel fogadta a feltevést, Wierdl Zsuzsanna és kolléganője a mai napig kitart mellette, sőt azóta a többi figuráról, a Bölcsesség, az Erő és az Igazság figurájáról is azt feltételezik, Botticelli kezétől valók.

A kutatások éppen 2008-ban, a reneszánsz stílus ünnepi évében vettek újabb lendületet, amikor 100 millió forint jutott a képek védelmére, amelyből 80 millióért a studiolót magában foglaló bástya fölé építettek egy tetőt, hogy a helyiség és maguk a képek ne ázzanak tovább: a 30-as években épített betontető ugyanis már alkalmatlan volt a védelemre. 20 millióból pedig a restaurálás és a kutatás újabb fázisait végezték el. A Mértékletesség restaurálása befejeződött, s a képet 2009-ben, a Múzeumok Éjszakáján láthatta is a közönség - majd többet nem. A reneszánsz év elmúltával, 2009-ben már nem érkezett állami támogatás a restaurálásra, bár a munkát Wierdl Zsuzsa folytatta, de pénz híján már visszafogott ütemben. Ezt tette 2010-ben is, amikor a választások előtt Hiller István a miniszteri keretéből 50 millió forintot különített el a Wierdl vezette Studiolo Restaurátor Műhely számára a munkák befejezésére - 20 milliót 2010-re, 30 milliót pedig 2011-re (bár azzal nyilvánvalóan tisztában volt, hogy ezt a pénzt már nem neki kell kifizetnie).

Az új kormány új minisztere, Réthelyi Miklós október 20-án felülvizsgálta Hiller döntését, s a Magyar Nemzeti Múzeumot tette meg a támogatás kedvezményezettjévé (mivel az esztergomi vármúzeum odatartozik), mégpedig a 20 milliót két részre bontva: 2010-re hárommillió, 2011-re 17 millió forint kifizetését irányozta elő a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül, tudatta kérdésünkre a Nemzeti Erőforrás Minisztériuma. A kincstári zárolás miatt a 2010-re szánt hárommillió is csak 2011-ben érkezik meg, remélhetőleg a 17 millióval együtt. Rezi-Kató Gábor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese ugyanezt erősítette meg. Természetesen a pénzt a restaurálásra fordítják, s végül is a múzeumtól Wierdl Zsuzsa műhelye kapja meg, így tehát a reneszánsz falképek helyreállítása idén ismét lendületet vehet.

Jelenleg a második alaknál, az Erőnél tart a munka, mondja érdeklődésünkre a restaurátor, aki az utóbbi két évben támogatás nélkül, egymaga folytatta a helyreállítást, alkalmanként, más munkái mellett. Úgy számol, folyamatos finanszírozással két-három év alatt befejezhető volna a studiolo restaurálása.Wierdl Zsuzsa immár két éve maga fizeti a munkáját

 

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.