Mondhatjuk persze: az ő tudománya, a lélektan nem tűri a bolygóközi magasságokat, hiszen a lelki folyamatok elemzése, a lélek kisebb-nagyobb meghibásodásainak kiigazítása nagyon is gyakorlatias és valamennyiünk számára érthető folyamat kell legyen. Mondhatjuk. De Popper Péter gyakori nyilvános előadásaival még ennél is közelebb hozta hozzánk mindazt, amit a lélek csűrcsavarjairól tudnunk kell, vagy legalább tudnunk érdemes.

Nagy műveltségű, bölcs ember volt, szelíd, nagypapatípus, olyan, akinek a szavára figyelni kell, akit jó hallgatni, és akinek – kétség nem férhet hozzá – tanácsaiban megbízhatunk. Előadásai számos kötetben kaptak helyet, s most, halála után öt évvel is megjelent egy újabb. Érteni és elengedni, ez a címe, a felnőtté válásról, a gyerekkori agresszióról és a lelki egészségről szól, a szerző eddig kiadatlan előadásainak részleteit tartalmazza, és még CD-melléklet is jár hozzá.

A felnőtté válás kapcsán pedig főként arra biztat, hogy mi, felnőttek minél jobban értsük meg azt a folyamatot, amelynek végén a gyerek eljut addig, hogy immár felnőttes fogalmai, ítéletei legyenek a dolgokról, el tudja viselni saját érzelmi sokféleségét, nem rémül meg önmagától, és nemcsak reagál az őt ért hatásokra, hanem ő maga is formálja a környezetét a saját igényei szerint.

Popper aztán jó adag öniróniával, számos anekdotával, lebilincselő közvetlenséggel, az archaikus kultúrák, a kultúrtörténet fontos szereplőinek megidézésével mesél az érett személyiséggé válás folyamatáról, majd arról, hogy megelőzhető-e az agresszió, és annak gyerekkori szakaszában milyen felelőssége van a szülőnek, pedagógusnak. Végül, az utolsó előadásban a lelki egészségről esik szó, arról, ami mostanában mifelénk oly gyakran megroppan, depresszióba torkollik. És bár tudom, illetlenség, mégis: a végső tanácsot, a könyv utolsó gondolatát ide másolom.

„Ma is arról van csak szó, amit Seneca úgy fejezett ki annak idején, hogy »Ducunt volentem fata, nolentem trahunt«. Ezt mondta Seneca, római sztoikus filozófus, Nero császár nevelője. Vagyis: »Vezetik a végzetek az akarót, a nem akarót vonszolják«. Aki hagyja magát vezetni a végzet által, és aki nem hagyja, mindketten ugyanarra a sorsra jutnak, csak a vonszolódó jól összetöri magát útközben.”

Popper Péter: Érteni és elengedni. Saxum, 2015, 195 oldal, 2950 forint