Janikovszky Éva  a szegedi évek után 1948 és 1950 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen hallgatott filozófiát, pszichológiát és politikai gazdaságtant. Majd 1950-53 között a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium főelőadója volt, 1953-tól 1987-ig az Ifjúsági (mai nevén Móra) Könyvkiadónál lektorként dolgozott. 1964-től 1987-ig a kiadó főszerkesztője, közben 1981-1982 között a Minerva Kiadó szerkesztője volt. 1987-ben nyugdíjba vonult, de ezután is a Móra kiadó munkatársa, később igazgatósági tagja volt.

Első könyve - a Csip-Csup - 1957-ben jelent meg Kispál Éva néven. 1960-ban Szalmaláng című kötetét már Janikovszky Éva néven publikálta, ezt több mint harminc mű követte, melyeket csaknem háromtucat nyelvre fordítottak le. A gyermek és a felnőtt világ konfliktusait humorba foglalva írt forgatókönyveket, dolgozott hetilapoknak és folyóiratoknak is - fogalmazott Lednitzky András.

Janikovszky Éva írói munkásságáért megkapta a József Attila-díjat (1977), az Ifjúsági díjat (1979), a Gyermekekért-díjat (1986), a Greve-díjat (1990), a Budapestért-díjat (1993), a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének gyermekirodalmi díját (1994). Az 1988-ban a Mosolyrend Lovagjává választott írót a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjével, Móra- és Szent Imre-díjjal is kitüntették. A Kossuth-díjat 2003-ban néhány hónappal halála előtt - betegsége miatt - otthonában vette át.