A festményt mint másolatot 2005-ben 15 ezer fontért (ötmillió forintért) vette meg egy magángyűjtő, majd letisztíttatta. Ekkor merült föl, hogy megmutassa a francia művészet szakértőjének, Simon Lee-nek, akit a portré azonosítására kért fel.

Lee professzor, a Reading Egyetem művészettörténet adjunktusa kiderítette, hogy egy elveszettnek hitt festményről van szó, amely 1813-ban ábrázolja Napóleont, amikor a brit és porosz megszállás fenyegeti Franciaországot.

A kép először a dél-skóciai Borthwick kastélyban lakó Borthwick-Norton család gyűjteményében bukkant fel. Az örökösöktől Eva Sardinia Borthwick-Nortonhoz került, aki a Királyi Skót Akadémiának ajándékozta.

Lee magyarázata szerint bár nem lehet tudni, hogyan jutott a mű Skóciába, az azonban történelmi tény, hogy a skótok és franciák között ősi szövetség működött a közös ellenséggel, az angolokkal szemben, "tehát a kép feltűnése Skóciában újabb bizonyíték lehet a császár iránti csodálatra".

"A Nemzeti Gárda egyenruháját viselve Napóleon a portréval a nemzet védelmezőjeként hirdeti magát, amikor Franciaországot külső veszély fenyegeti" - idézte a professzort hétfőn a BBC News.

Lee-nek sikerült bizonyítékot találnia arra, hogy a képet és annak több változatát is David festette. A művészettörténész elmondta: a letisztított festmény a művész és segédje, Georges Rouget közötti feszültségről árulkodik. Miközben a festményen David eredeti aláírása látható, a kép letisztítása után a Rouget szó és az 1813-as dátum is olvashatóvá vált.

David műtermében ugyanis úgy folyt a munka, hogy rendszerint Rouget vázolta fel a képet a vászonra, felvitte a színeket, majd David dolgozta ki a portré fejét és végezte el az utolsó simításokat.

Lee szerint a segéd jelezni akarta saját munkáját a festményen, ugyanakkor tudta, hogy a nevét elfedi majd egy festékréteg, úgyhogy ezzel az apró megnyilvánulással valószínűleg elégedetlenségét, lázadását akarta kifejezni.

A kutató hangsúlyozta: "a két aláírás sok szempontból bizonyítja, hogy a kép David alkotói munkájának autentikus műve".

Utoljára 2006-ban került kalapács alá David egy műve, amelyért akkor 2,14 millió fontot (764 millió forintot) fizetett ki egy licitáló.

(Kultúrpart)