Otto Muehl-t 87 éves korában, Portugáliában érte a halál. Muehl élete utolsó időszakában Parkinson-kórban szenvedett és szívproblémái voltak.

Muehl az egyik legprovokatívabb és legellentmondásosabb megítélésű kortárs osztrák művésznek számított. Günter Brus-szal, Hermann Nitsch-csel és Kurt Krennel együtt annak a művészcsoportnak az alapítói közé tartozott, amely a bécsi akcionisták néven vált ismertté. A csoport első nyilvános művészeti akcióját, amelynek a Pszicho-fizikai naturalizmus nevet adták, a rendőrség félbeszakította.

Muehl Bécsben, majd 1972-ben a burgenlandi Friedrichshofban kommunát alapított azzal a céllal, hogy bebizonyítsa, a világ megváltoztatható a művészet által. Utópisztikus kísérlete azonban káoszba fulladt, 1991-ben "zsarnoki, megalázó rendszer" működtetése, kábítószer-birtoklás és kiskorúak megrontása vádjával hét év börtönre ítélték. Muehl 2010-ben nyilvánosan bocsánatot kért az egykori kommunatagoktól. A bécsi Leopold Múzeumban felolvasott nyilatkozatában úgy fogalmazott: alábecsülte a közösség vezetőjeként gyakorolt befolyását.

A börtönből való szabadulását követően Portugáliába költözött. Munkássága késői szakaszában az akcionizmustól a festészet felé fordult. Festményei nagy sikert értek el a gyűjtők körében.