November nyolcadikán, pénteken Svájcban a Bodeni-tó partján fekvő Mammern városában életének 91. évében elhunyt László Károly magyar műgyűjtő – adta hírül hivatalosan a veszprémi Művészetek Háza. Kívánsága szerint László Károlyt Veszprémben, a Mártírok úti Zsidó temetőben helyezik örök nyugalomra. 2006 óta Veszprémben a Művészetek Házában, a Dubniczay-palotában látható a László Károly Gyűjtemény állandó kiállítása.

László Károly 1923. július 16-án Pécsett született. Középiskolai tanulmányait a cisztercita rend pécsi reálgimnáziumában végezte, majd a pécsi egyetem orvosi karára iratkozott be. Tanulmányai 1944-ben megszakadtak, Auschwitzba deportálták.

Koncentrációs táborbeli élményeiről szóló könyve, Az út Auschwitz felé – Tóparti nyaralás címen 1955-ben jelent meg először. 1945-ben Bázelbe költözött, ahol előbb folytatta orvosi tanulmányait, majd Zürichben Szondi Lipót tanítványaként pszichoanalízissel kezdett foglalkozni. Érdeklődése a művészetek felé fordul, színdarabokat ír, saját színtársulatot is alakított, vezetett és művészbarátai tanácsára műkereskedelemmel kezdett foglalkozni. Így jutott el a szürrealizmushoz, majd az aktuális művészeti törekvéseket képviselő kortársakhoz.

Az 1950-es évektől intenzíven részt vett a nyugat-európai művészeti életben. Műgyűjteményét ebben az időszakban alapozta meg. A 60-as évektől magángalériát is működtetett. Baráti köréhez tartozott William Burroughs, Jean Cocteau, Christo, Allen Ginsberg, Patricia Highsmith, Robert Mapplethorpe, Andy Warhol. A magyar alkotók közül Kassák Lajos, Ligeti György, Tamkó Sirató Károly, Victor Vasarely. László Károly életéről és gyűjteményéről számos dokumentumfilm és könyv készült.