„A világ elvesztette a kortárs kultúra egyik legfontosabb alakját” – írta a lap. A Corriere della Sera úgy fogalmazott: „Umberto Eco, Olaszország egyik legünnepeltebb értelmiségi alakja halott”. Rákban szenvedett.

Eco 1932. január 5-én született Alessandriában. Családneve a latin ex caelis oblatus, vagyis „az ég ajándéka” kifejezésből eredő mozaikszó, amelyet egy városi tisztviselő adott a nagyapjának.

Római katolikus neveltetésben részesült, egy szalézi rendi iskolában tanult. Az apja azt akarta, hogy jogot tanuljon, ehelyett ő középkori filozófiát és irodalmat hallgatott a torinói egyetemen. Az ötvenes évek végén kezdett szemiotikával foglalkozni. „A könyvekben nem hinni kell, hanem arra valók, hogy tanulmányozzuk őket. Amikor kézbe veszünk egy kötetet, nem azt kell kérdezni magunktól, hogy mit mond, hanem, hogy mit jelent” – vallotta. A hetvenes évektől a bolognai egyetem szemiotikaprofesszora.

Első regénye, az 1980-ban kiadott A rózsa neve azonnal meghozta számára a sikert, az 1327-ben egy bencés kolostorban elkövetett gyilkosságsorozat köré szőtt történetet 43 nyelvre fordították le, milliós példányszámban kelt el. A könyv alapján Sean Conneryvel és Christian Slaterrel a főszerepben hat évvel később film is készült. A rózsa neve magyar kiadása 1988-ban jelent meg Barna Imre fordításában – akkor, amikor Eco már befejezte a második könyvét, A Foucault-ingát, amelyet aztán kisebb időközönként több regény is követett. Eközben folyamatosan írt szemiotikai és esztétikai tanulmányokat is, illetve egy könnyed útmutatót is egyetemistáknak és főiskolásoknak Hogyan írjunk szakdolgozatot? címmel.

Eco 1962 óta házas volt. Osztrák feleségével, Renate Ramge Ecóval egy lányuk és egy fiuk született.