Életveszélyes fenyegetések egy vers miatt

Nyolc éve jelent meg Tóth Krisztina Állatságok című kötete, amely vicces, ironikus verseket tartalmaz olyan különleges vagy messzi tájakon élő állatokról, mint az aguti vagy a fossza. Ebben a kötetben szerepel egy pitbull-vers , amely bekerült egy harmadikosoknak szánt kísérleti tankönyvbe. A vers miatt nyolc évvel az eredeti megjelenése után több pitbullbarát tiltakozott. Akadt olyan is, aki megfenyegette a költőt, pitbullal fogják széttépetni, ha nem írja le, hogy a pitbull békés fajta.

A Könyves blog beszámolója szerint az ügyre Facebookon reagált a Magvető igazgatója, Nyáry Krisztián:

„Vicces lenne, ha csak annyi történt volna, hogy emberek egy csoportja a lehető legkomolyabban tiltakozik egy verses mondóka ellen. De nem vicces, mert Tóth Krisztina költő napok óta – olykor életveszélyes – fenyegető üzeneteket kap e-mailben és telefonon, amiért egy nyolc éve megjelent gyerekvers-kötetében olyan mondókát írt, ami egyesek szerint sértheti a pitbullokat. A vers nemrég megjelent egy kísérleti tankönyvben, onnan eljutott a magyarországi pitbull-tulajdonosok egy köréhez, akik közül többen azt követelik, hogy vonja vissza vagy írja át a verset.

Vannak, akik azt írják, hogy Tóth Krisztina semmit sem tud a pitbullok valódi természetéről, és a törvényekre hivatkozva a tankönyv betiltását követelik. Ha mindez vicces lenne, azt mondanám, hogy a költő egy jogszabályt öntött versbe, hiszen amikor a vers keletkezett, javában érvényben volt – az Alkotmánybíróság által azóta belső jogi koherenciazavar miatt eltörölt – 35/1997. (II. 26.) kormányrendelet, amely megtiltotta a pitbull terrier bármely módon való szaporítását és tenyésztését, és a kutyafajt életveszélyes, harci kutyának minősítette.

Volt, aki azt mondta a telefonban, hogy ha a költőnő nem írja le, hogy a pitbull eredendően jámbor fajta, akkor szét fogja tépetni a pitbulljával. Ha mindez vicces lenne, azt írnám, hogy a retorikailag felkészült úriember kiváló példát talált az ún. paradoxon költői eszközére (vö. „Te sem haltál meg népem nagy halottja” – Arany János), és üzenete szintén műalkotásként értelmezhető.

Vannak, akik szerint még egy ártatlan, szándékosan túlzó, a sztereotípiákra építő mondókát is véresen komolyan kell venni, és minden sorát szó szerint kell értelmezni, mert emiatt nem fognak pitbullt venni az emberek a gyerekeiknek. Ha mindez vicces lenne, azt írnám, hogy érdemes lenne megvizsgálniuk Weöres Sándornak a tenyésztői árversenyt súlyosan torzító valótlan állítását, amely szerint „Húsz forintért tarka kutya, / Tízért fehér kutya jár, / Törzs-vevőknek öt forintért / Kapható a kutya már.”

De mindez egyáltalán nem vicces. Ha egy mondóka ilyen mennyiségű és mélységű agressziót szül, akkor valóban nagy baj van. Ez egy vers.

Hasonló indulatokat váltott ki korábban Lackfi János Véletlen című költeménye, amely egy kilencedikes tankönyvben szerepelt, vagy Varró Dániel Hat jó játék kisbabáknak című gyerekverse. Igaz, utóbbi esetében a fenyegetőzők maximum annyit helyeztek kilátásba, hogy kitépik majd azt a lapot a tankönyvből, amelyen Varró verse szerepel.”

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.