Nem vész el, csak átalakul?

A hivatalos verzió szerint a KÖH nem szűnik meg, hanem új nevet kap és átalakul, ennek során pedig bizonyos feladatokat átad a Belügyminisztériumnak (BM), illetve a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnak (KIM) –mondta az Emberi Erőforrások Minisztériuma kultúráért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek a kulturális örökségvédelmi hatóságokról szóló kormányrendeletről. 

Hammerstein Judit kiemelte: a KÖH jogutódjaként létrejövő Forster Gyula Központ nemcsak lead, hanem át is vesz feladatköröket, hiszen az MNG például beolvad az intézménybe.

Mint kifejtette, a KIM készített egy problématérképet a kormányszerkezetről és feladatkörökről, ez a tárca alkotta meg az örökségvédelem szervezete és működése átalakítására vonatkozó tervezetet is. A helyettes államtitkár hangsúlyozta: az új rendszert a hatályba lépést követően kell felállítani. A közigazgatási és a belügyminiszter a felelős azért, hogy október 31-ig a régészeti és a műemléki hatósági feladatok új szervezeti rendszerének kialakításáról gondoskodjon. Az átalakulás jogszabályi hátterét is október 31-ig kell megteremteni.

Felügyelet az igazságügynél, engedélyezés a belügynél

Beszámolója szerint az örökségvédelem felügyelete részben a KIM-hez kerül, az építésügy pedig már a kulturális örökségvédelmi törvény legutóbbi módosításával átkerült a BM-hez. A régészeti és műemléki hatósági ügyek és az ezekhez kapcsolódó felügyeleti feladatok a BM szakmai irányítása alá kerülnek, intézésüket első fokon a fővárosi és megyei kormányhivatalok, másodfokon a fővárosi kormányhivatalban létrehozott Kulturális Örökségvédelmi Iroda veszi át. A cél az, hogy a rendszer gyorsabban és hatékonyabban működjön.

Mint hozzáfűzte, a fővárosi és megyei kormányhivatalok közötti koordinációt az újonnan létrejövő Kulturális Örökségvédelmi Szakigazgatási Kollégium látja el a BM szakmai felügyelete alatt. A régészeti lelőhelyek és a műemlékek nyilvános adatbázisa a fővárosi kormányhivatalhoz kerül, mert a hivatal csak így tud megfelelőképpen eleget tenni a hatósági jogkörének – jegyezte meg.

A rendelet értelmében a jövőben a fővárosi kormányhivatal örökségvédelmi irodája adja ki a szakhatósági engedélyeket, javasolja és előkészíti a műemlékké nyilvánítást, végzi a műemlékállomány értékeinek feltárását, revízióját, tudományos kutatását, a kutatási eredmények feldolgozását és publikálását, részt vesz a műemlékekhez kötődő restaurálások előkészítésében, valamint közreműködik a kivitelezésben.

Kiemelt beruházások eljárás nélkül kapnak engedélyt

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal a vonatkozó jogszabályok megtartásával, az örökségvédelemmel összefüggő szakhatósági eljárás lefolytatása nélkül hozza meg döntését.

Hammerstein Judit leszögezte: a kulturális javak esetében minden feladatkör a Forster Gyula Központnál lesz. Ebbe olvad bele október 31-től az eddig függetlenül működő állami műemlékkezelő szervezet, a Műemlékek Nemzeti Gondnoksága is, sőt igazából ez adja majd a gerincét. A Forster központnál marad a kulturális javakkal kapcsolatos valamennyi tudományos és hatósági feladat, az Építészeti Múzeum, a kiemelt nemzeti emlékhelyek és a világörökségi területek védelmével, valamint a határon túli kulturális örökség megóvásával kapcsolatos feladatok. Ide tartozik az előadó-művészeti iroda működtetése is, a tárcának azonban az a szándéka, hogy ezt később a Nemzeti Kulturális Alaphoz telepíti – árulta el a helyettes államtitkár.

A jövőben a Forster Gyula Központ működteti szakértői testületként a Kulturális Javak Bizottságát, míg az Ásatási Bizottság és a Műemléki Tanácsadó Testület a BM felügyelete alá fog tartozni, KÖH elnöke helyett a belügyminiszter tanácsadó testületeként, ezáltal a súlya is nagyobb lesz.

Személyi kérdések

"A KÖH-től 70 főt vesz át a Fővárosi Kormányhivatal, és bár a kormányhatározat nem rögzíti, az egyeztetések alapján elmondható: a Forster Gyula Központnál 51 fő marad október 31-ig, amikor az MNG beolvad a központba" –beszélt az átalakulásról Hammerstein Judit.

Az MNG beolvadását indokolva felidézte: a műemléki gondnokság 2001-ben, a KÖH létrejöttekor még a hivatalhoz tartozott. "Fontos, hogy az örökségvédelemhez tartozó nem hatósági feladatok ellátása ne aprózódjon szét, ez indokolja a két szervezet egyesítését. Így egy új, erős intézmény jön létre, és többek között egyesülni tud a két hivatal által őrzött gyűjteményi anyag is" – fogalmazott a helyettes államtitkár az MTI-nek. Érdekes, hogy itt a szétaprózódás megakadályozására hivatkozik a helyettes államtitkár, amikor a hivatal egyéb részeit éppen hogy szétaprózták.