Bach születésnapján bacchanália, egész napos orgonálás. Éjfélkor már többen jönnek ki, mint ahányan befele igyekeznek, amúgy is egy kicsit elrontódott a csillagászati csodavárás. Talán jó lett volna a tavasz kitörésének, Bach születésnapjának első pillanatában hallgatni a prelúdiumot, de valamennyit szellőztetni is kell, meg az átállás is időt igényel. A koncert mindenesetre negyed 1-kor kezdődött. A pódiumon elhelyezett babzsákok mind foglaltak, a nézőtéri székek között már jóval több az üres, mint amelyiken ülnek, boldog kevesek vagyunk, és akik háromnegyed háromra jönnek, nyilván még boldogabbak és még kevesebbek.

A koncert pedig majdnem tökéletes. Elsötétítéssel kezdődik, megijedek, hogy hortyogással végződik, de nem kell félni, mindenféle fényfestés szórakoztatja a szemet, csíkok futnak körbe az erkélyeken, körülrajzolják egyenként a nagy orgonasípokat, aztán kicsit megrázzák az egészet, mintha rongylábazna a hangszer, végül is minden oka megvan a kéjelgésre, egy álló napon át Bachot nyomkodnak-taposnak rajta.

A műsor Bachtól karácsonyig tart, egy nagy és közismert művel, az a-moll prelúdium és fúgával kezdődik, a karácsonyi kánonvariációkkal ér véget, csak három hónap marad ki az évből. Közben pedig még kórus is közreműködik, kis lámpákkal világítják meg a kottákat fent, az orgonaülés mellett, mi vagyunk a mélységben, lekiabál hozzánk hozzávetőlegesen hét törpe, amíg Hófehérke orgonál. Olyan jól nem hallani, mit énekelnek, de legalább megpróbálták.

Majdnem tökéletes a koncert, csak épp Pétery Dóra nem orgonál tökéletesen, mellényúl, meg időnként sarkantyúzza azt a hangszert, megakad egy picit, aztán kettőzött erővel talál rá a billentyűkre. A hangszíneken is lehet vitatkozni, a Von Himmel hoch úgy kezdődik, mintha tudományos híradónk, a Delta kapott volna új, űrkutatós főcímet, a leghosszabb darab, a Sei gegrüsset Jesu gültig meg eléggé kilátástalannak látszik, ám az is lehet, hogy csak félreértettem az egész akciót, amikor még zenét is vártam hozzá.

Az esemény léte, az ünneplés gesztusa fontosabb most, mint az orgonálás. A válogatott meccsekre sem azért megy el valaki, hogy a katonazenekar Himnusz-interpretációjában gyönyörködjék.

Bach24 – Müpa