Egyes szám első személyben

Néhány évvel ezelőtt, amikor először vezettem körbe érdeklődőket a pesti Klauzál térre néző házunkban, egy férfi halkan megkérdezte, szerintem be lehetne-e nézni, akár csak egy pillanatra is, a negyedik emelet háromba. Merthogy ő ott született, a gettó idején ebbe a lakásba költöztették be a mindenórás édesanyját.

Beleborzongtam a gondolatba, hiszen azt sem voltam képes elképzelni, hogyan élhetett a házban több száz ember, összezsúfolva, fűtés és víz nélkül, pislákoló gyertyafénynél, éhezve. Sosem jutott eszembe, hogy az üldöztetés közben is születtek gyerekek.

Dévényi Sándorné naplója, amelyet a kissé mesterkélt, de a lényeget tökéletesen fedő Kismama sárga csillaggal címmel adott közre a Jaffa Kiadó, pontosan ezt a helyzetet írja le. Miközben beszámol egy pesti zsidó család hányattatásairól a német megszállástól 1945 nyaráig, végigkövethetjük a várandós nő megpróbáltatásait is. A reményt, hogy béke lesz, mire megszületik a gyermek, a nélkülözés miatti szorongást, a szülést a család nélkül, légiriadók közepette, majd a rettegést, hogy lesz-e mivel táplálni, védelmezni, meggyógyítani a csecsemőt az üldöztetés és az ostrom idején. Mindaz, amit a történelemből ismerünk, itt napi feladat, élő dilemma.

A naplóíró a szemünk láttára veszíti el előbb a jogait, aztán a javait, végül a legközelebbi családtagjait. Látjuk őt, ahogy menlevélért kilincsel, ételért vagy éppen egy kislábas meleg vízért küzd, ahogy újra és újra hurcolkodik, megpróbál menedéket találni, és olvashatjuk, mit érez, amikor fel kell varrnia a ruhájára a sárga csillagot, vagy éppen arról kell döntenie, megpróbáljon-e kikeresztelkedni.

A napló szikár, egyes utólagos betoldásaiban érezhetően a lélektakarítás céljával írt szövegét három szerkesztő – Huhák Heléna, Szécsényi András és Szívós Erika – látta el magyarázó bevezetővel, utószóval és igen alapos, az olykori tévedéseket is helyesbítő, néha kérdéseket is fölvető jegyzetekkel. A dokumentum hihetetlen erejét a leírtak megélt mivolta, a szemtanú nézőpontjának hitelessége adja.

Gyengíti viszont a közreadó leszármazottak egyértelmű igyekezete, hogy minden személyes adatot, a beazonosíthatóság összes kapaszkodóját kiirtsák a szövegből. Ennek tudható be, hogy a naplóban a szerző és férje nevén kívül minden nevet megváltoztattak – a telefonkönyveket, szaknévsorokat, egyéb korabeli adatbázisokat forgató olvasónak ráadásul az a gyanúja támadhat, hogy a főszereplők neve sem az események idején használt nevük lehet –, kitörölték a lakcímeket, sőt a mellékszereplők valódi nevével együtt az identitásukat is. Így viszont az olvasó minden támpontot elveszít például azt illetően, hogy azon kevesek, akik támogatták a naplóírót ezekben a borzalmas hónapokban, tulajdonképpen kik voltak és miért segítettek.

Kismama sárga csillaggal – Egy fiatalasszony naplója a német megszállástól 1945 júliusáig. Jaffa Kiadó, 2015. 255 oldal, 3150 forint

Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér