Egyéjszakás kaland
Budapesten tizenegyedszer, az ország többi részén kilencedszer rendezik meg a Múzeumok éjszakáját jövő szombaton. A fővárosban 106, vidéken 187 intézmény vesz részt a programban – tudatta a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumba szervezett mai sajtótájékoztatóján Halász János kultúráért felelős államtitkár, aki nagyon reméli: e jeles éjen legalább annyian járják majd az ország múzeumait, mint tavaly – a múlt évben nem kevesebb, mint 350 ezer ember volt kíváncsi a rendezvényekre.
Mint megtudtuk, Weöres Sándor születésének századik, Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulójára külön is készülnek a résztvevők. A Balassi Intézet Weöres keleti – és ezen belül a kínai – kultúra iránti érdeklődésére és tiszteletére, a spiritualitás iránti érzékenységére irányítja majd a reflektorfényt, de a költőt ünnepli a Magyar Írószövetség, a Fő utcai Mese Múzeum és a Petőfi Irodalmi Múzeum is, amely A megmozdult szótár – Weöres 100 címmel nyit kiállítást. A székesfehérvári Vörösmarty Könyvtárban és a körmendi múzemben ugyancsak Weöres Sándor lesz a főszereplő.
Gárdonyinak is több helyütt szentelnek különös figyelmet, a Magyar Nemzeti Múzeum az Egri csillagok jegyében és szellemében komponálja meg az éjszakát, az Országos Levéltár Gárdonyi történelmi regényeire, az egri Dobó István vármúzeum a mesemondó Gárdonyira teszi a hangsúlyt.
Különös csemegékkel várják a nagyérdeműt azok a múzeumok is, amelyek más népek kultúráival szembesítik a látogatókat; a BTM Vármúzeuma őskori kultúrákkal, a Hopp Ferenc múzeum és a Ráth György villa Indiával ismerteti meg a publikumot, az Iparművészeti Múzeum francia estet szervez, a Néprajzi Múzeum finn és német témájú tárlatot.
A Budavári labirintus kísértetvadászattal készül, a Sportmúzeumban egyébként nem látogatható épületrészeket lehet majd bejárni, a Rendőrségtörténeti Múzeumban traffipaxszal futhatnak versenyt a legfürgébbek. Debrecenben összművészeti fesztivál lesz, Gödöllőn 9, Kecskeméten 30, Keszthelyen és Pécsen 13, Székesfehérváron 14, Szentendrén 40 helyszínen lesznek kultúrcsemegék. Halász külön is felhívta a figyelmet Hajdúszoboszlóra, ahol kizárólag a Múzeumok Éjszakáján lesz megtekinthető a Bárándi Tarsolylemez; Tiszavasváriban egy teljesen megújult múzeum nyit kaput a közönségnek. Mindezen felül pedig, ha tiszta lesz az ég, több helyen (a Budapesti Planetáriumban, a bajai Türr István Múzeumben, az egri Varázstoronyban, az érdi Magyar Földrajzi Múzeumban, Gyöngyösön, Esztergomban és Kecskeméten) csillagot is vizsgálhatnak a fogékonyak.
Az államtitkár kiemelte: nem emelkednek a jegyárak, a felnőttek ezúttal is 1500 foriintért, a gyerekek 600 forintért csatlakozhatnak a programhooz, a hat éven aluliaknak minden ingyenes. A jegyárban benne foglaltik az ugyancsak ingyenes közösségi közlekedés (este hat és hajnali két óra között), a rendszeres és az alkalmi járatokon egyaránt. Szentendrére különbuszok indulnak majd.
A Múzeumok Éjszakája ezúttal 35 millió forintba kerül, ebből 28 millió forintot tesz ki a költségvetési támogatás, a többit az NKA állja.
Halász: jól vizsgázott az új múzeumi rendszer
Halász a sajtótájékoztatón kitért rá: szerinte jól sikerült a múzeumi rendszer január elsejei átstrukturálása, a múzeumok jól vizsgáznak, amit részben az alapos törvényi előkészítésnek, részben az intézmények régi, kipróbált dolgozóinak, részben pedig az állami többlettámogatásnak köszönhetünk. Emlékeztetett: az országos (többnyire budapesti) múzeumok 6,9 milliárd, a megyei központokban működők 2,4 milliárd, a nem megyei jogú településeken működők több mint egymilliárd forint pluszpénzt kaptak a költségvetésből. A pénz a működésük kétharmadát fedezi.
A jó kalmár a világ jótevője
A mai sajtótájékoztatóval egybekötve Hammerstein Judit helyettes államtitkár – tízévnyi pauza után – megnyitotta a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum új állandó kereskedelemtörténeti tárlatát, amely A jó kalmár a világ jótevője címet viseli. Az elmúlt 200 évet áttekintő kiállítás – amely a fenntartóváltás és a múzeum két költözése miatt csúszott – a piacok világába, a kereskedelem intézményi hátterébe, egy 20. századi kereskedő irodájába és azon keresztül a korabeli fűszer-csemege kereskedésbe enged bepillantást, megidéz egy régi pesti utcát, és feleleveníti az ipari és kereskedelmi kiállításokat és vásárokat, különös tekintettel a Budapesti Nemzetközi Vásárra.
