A bécsi keringő az utóbbi évtizedekben éppoly kivéreztetett exportcikké vált, mint az előző napi maradékból készített zimmerferi-gulyás a Váci utca étteremnek csúfolt pénzbehajtó helyein. Az ember középiskolai szalagavatókra, ügyetlenke esküvői nyitótáncokra és elviselhetetlenül émelyítő crossover próbálkozásokra gondol, ha meghallja a szót, hogy valcer. Bizonyos értelemben nagy bátorság tehát Joseph Lannerről elnevezni egy zenekart, s a bécsi keringő atyjaként emlegetett komponista mellé Schubert-valcereket passzintva Bécsi miniatűrök címmel megjelentetni annak első lemezét. Aki azonban mer, az néha tényleg nyer is – esetünkben a valódi nyertes mégis a közönség.

A Lanner Quartetet 2012-ben alapította a Budapesti Fesztiválzenekar négy művésze: Selmeczi Gábor, Kostyál Péter (hegedű), Fekete Zoltán (brácsa) és Martos Attila (nagybőgő). A zenekar innovatív, ami közönségkapcsolatait illeti: koncertjeiket Zenés Vendégségnek nevezik, meghittebb viszonyt teremtve. A Vienesse Miniatures című albumon négy Lanner- és ugyanennyi Schubert-szerzemény hallható, némelyik átiratban, az An die Musik című Schubert-darabban pedig Miklósa Erika énekel. A borító telitalálat: éppolyan, mint a lemez. Mellőz minden sallangot, azt adja, ami a műfaj és a stílus lényege: andalító, édeskés, de nem túl tömény, letisztult élvezet. Egy óra Bécs legelegánsabb XIX. századi kávéházában.

A lemez alapos, olvasmányos ismeretterjesztő füzetkéjéből többet megtudunk a bécsi keringőről, amelyet egyébként oly nagyon ismerni hiszünk. Lehet, hogy nem árt revideálnunk az álláspontunkat: ez a valcer nem az a valcer. Valami sokkal jobb.

Lanner Quartet: Vienesse Miniatures
Hungaroton, 2016