Akinek szántója van, mindene van.

Hozzávetőleg annyian tartoznak az e földművelésügyi aforizmát cáfolhatatlan életalapvetésnek tekintők körébe, amennyien azzal a kérdéssel fordulnak egy paphoz: hogyan lehet egy nőt szeretni?

Márpedig az RS9 Színház Érzéki matematika című darabjának főhőse, a komplett életében nők között őrlődő Férfi (Kathy Zsolt) ezzel a felvetéssel kínálta meg a lelki vezetőt (Kassai László), aki az ügyhöz méltó komolysággal közölte: jótól kérdezed. Ez már csak azért is tréfás pillanat volt, mert hősünk érdeklődésekor még nem is a mikéntre, hanem a mennyiségre helyezte a hangsúlyt, azaz nem a lehetséges módszerekre, hanem az imádottak körének szűkítésére fókuszált. Fájdalom, a Csáki Rita rendezte produkció emlékezetes fordulatainak jó részét ezzel fel is soroltuk.

Nők versengése a férfi kegyeiért Olajos Ilka

Pedig lehetne itt mély az ábrázolás, elvégre azt beszéli el a darab, hogy a nő pontosan tudja, alávetett, megalázott, átvágott, mégis hajlandó versenyezni a férfi kegyéért riválisaival. Csakhogy ezt a dilemmát és különös kilátástalanságot, akárha vakságot felszínesen mutatja, miközben tökéletesen karikírozni sem képes az érzelmi sokszögek teremtette abszurdot. Ráadásul nem működnek az énekbetétek sem, amihez persze hozzárájulhat, hogy a kis színháztermet aligha e műfajra találták ki.

Ettől függetlenül kapcsolatesztéták elmulathatnak egy-egy jeleneten, s a nők között szédelgő főhős apját alakító Pelsőczy László is elvisz a hátán néhány epizódot. Csak marad még sok, amelyikből nem derül ki, hogyan bukik el együtt vagy külön-külön férfi és nő, miféle károk, micsoda önfeledtség kíséri útjukat, mindennek ábrázolásához kevés is a tér, pláne a kocsmai miliő.

Tanulság nélkül azért nem maradunk az előadás végére, elvégre legalább annyit mind megtudunk: mindig jó időben vagyunk, ha újra akarjuk kezdeni.