Egy csók és más minden

Izgalmas benézni egy műalkotás kulisszái mögé. Különösen akkor, ha a mű keletkezéséről maga az alkotó kezd sztorizgatni. Így történt ez a Néprajzi Múzeumban, amikor a kortárs fotográfia egyik legérdekesebb figurája, az amerikai Peter Turnley tartott tárlatvezetést a World Press Photo kiállításon.
Peter Turnley: Söröző Szent Lajos szigetén, 1993
Peter Turnley: Söröző Szent Lajos szigetén, 1993

A negyven éve Párizsban élő Peter Turnley másfél évtizeden át volt a Newsweek című lap munkatársa, de nincs olyan fontosabb nemzetközi médium, ahol ne jelentek meg volna képei, a National Geographictól a CNN-en át a Le Monde-ig. Fotózta Ceausescut, Gorbacsovot és Obamát is, ezúttal azonban náluk sok esetben izgalmasabb személyiségekről mesélt.

Például arról az öreg párizsi házaspárról, amelyik ötven éve minden vasárnap elmegy az Eiffel-toronyra néző parkba, leül egy padra, és elbóbiskol. Két-három órát töltenek így, aztán felcihelődnek, és hazametróznak. Vagy éppen az őrült Monsieur Bernard-ról, aki egyszerre foglalkozott matematikával és ógörög grammatikával, valamint nagyon szép verseket is írt. Hogy kedvenc tevékenységeit nyugalomban tudja végezni, egy utcán talált fürdőkádat felcipelt az otthonául szolgáló bérház tetejére. Napjait ettől kezdve a kádban töltötte, és ha elfáradt a gondolkodásban, rágyújtott, és átbámult a többi háztetőre. Turnley képeiből külön tárlat nyílt a Néprajzi Múzeum első emeletén, a képeken az öreg párhoz és Bernardhoz hasonló, jellegzetes párizsi figurák jelennek meg.

A fotók és a szereplők történetei pedig nem csupán szórakoztatóak voltak, a művész hozzájuk kapcsolódva beszélt arról is, mit jelent számára a fotográfia, hogyan érdemes figyelni a körülöttünk lévő világot. Az egyik 1981-ben készült képen sötét tánctermet látunk, egy középkorú, fekete öltönyös férfi táncol egy fehér ruhás nővel. A helyszín egy párizsi tangóklub, amely napközben is nyitva tart, éppen ezért gyakran megfordulnak itt házas férfiak és nők is, akik ebédszünet helyett inkább tangóznak egyet egy ismeretlennel. A képen látható pár egyik tagja sem különösebben attraktív, és a fotós szerint ez is fontos eleme a kompozíciónak. Gyerekkorában szüleivel minden szombaton elment egy oklahomai polkaklubba, ahova a környéken lakó favágók és kétkezi melósok jártak hétvégente. Egyik délután anyjával üldögélt az egyik bokszban, amikor egy idősebb pár lépett be a tánctérre. A két rozoga lengyel bevándorló a táncban teljesen megváltozott, lenyűgöző harmónia és kecsesség áradt belőlük. Turnley anyját annyira megrázta az unalmas délutánba elementáris erővel berobbanó szépség, hogy sírva fakadt.

A kiállításon látható egyébként Turnley egyik legismertebb képe is, mely egy sörözőben készült a kilencvenes évek elején. A fotós éppen azt a pillanatot kapta el, amikor egy lenyűgözően szép, magas, karcsú nő odalép egy alacsony pincérhez, és szájon csókolja. Mint most megtudtuk, a nő pedig ezután kisétált a kávéházból, a fotós többé nem látta.

Bár a kép tényleg rengeteg helyen megjelent, húsz évig nem derült ki, valójában ki is a lány. Aztán egy évvel ezelőtt a művész levelet kapott tőle. Kiderült, hogy a kép születése előtt nem sokkal érkezett Amerikából Párizsba, ahol aztán modellként dolgozott, azóta pedig már főállású anyuka, de a kép azóta is kíséri élete egyik legszebb emlékeként. A fotós szerint ez a legjobb a szakmában: elkapni egy emléket éppen akkor, amikor megszületik.

Párizs rejtelmei amerikai szemmel

Az 1955-ben született Peter Turnley húszévesen került a francia fővárosba, azóta onnan járja a világot, fényképezett Dél-Afrikában, Haitin, Kubában, Németországban, Romániában, Szovjetunióban és még nagyon sok helyen. De leginkább Párizst fotózta, könyvének címe is ez: Francia csók.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.