Ami azt illeti, találó címmel – Terepszínű ecset – nyílt meg hétfőn a Hadtörténeti Múzeum aktuális tárlata, amely a 2009 februárjában alakult Bükkösdi Gábor Katonai Képzőművészeti Stúdió képviselőinek alkotásaiból ad ízelítőt. A kiállítás gerince ugyanis tájképekből áll, csak elvétve akad motívum, amely a választott hivatásra utalna. (A stúdió névválasztása tisztelgés az előtt a Bükkösdi Gábor előtt, akinek többek között Barcsay Jenő volt a mestere és aki több magyarországi és nemzetközi bemutatón szerepelt, így a katonaművészek berlini, valamint budapesti biennáléján. Alkotásai ott függnek a Magyar Nemzeti Galériában is.)

E zsáner – a tájkép – jegyében fest például Morschhauser Miklós, akinek megkapó fényei Dalí emlékezetes megjegyzését idézik fel Rembrandtról: Van a képein néhány köbméter jó levegő. A festészet egyébként többnyire főtiszti kedvtelés a Magyarországon – a kiállítók zöme minimum az alezredesi rangig vitte.

Kvalitásbeli különbség persze nem kevés van a kiállító művészek között – a skála a műkedvelő amatőrtől a többszörös nemzetközi díjnyertes Duschanek Jánosig húzódik. Igaz, neki Bernáth Auréllal mint mesterrel a a háta mögött nem nehéz egyszerre Jan Steen parodisztikus barokk zsánereit és Kernstok Károly naturalizmusával. Ahogy Dr. Holló József Ferenc ny. altábornagy, a múzeum igazgatója megnyitó beszédében megjegyezte, lovat hátulról kevesen festettek Duschanehez méltó élethűséggel a magyar festészetben. (A ló ábrázolásának pedig nagy hagyománya van a művészetben Dürer egyik 1505-ös metszete óta, elég ha a Szent Pál megtérésére gondolunk Carvaggiótól vagy a valószínű közvetlen előképre, Kernstok Lovasok a vízpartonjára.)

A tárlat október 30-ig tekinthető meg a Hadtörténeti Múzeum Márványtermében.

KIÁLLÍTÁS