Felvethető, hogy ez az összehasonlítás nem fair, Vidnyánszkynak még nem volt elég ideje vonzóvá tennie elképzeléseit, de a portál adatai szerint akkor is csak kevéssel bíztatóbb a kép, ha az előző és a mostani színigazgató első évadait vetjük össze: a csökkenés így nézve még mindig 27 ezer fő.

Alföldi nyitóévére 115 ezren (távozása évében már 129 ezren), míg Vidnyánszkyéra csak 88 ezren voltak kíváncsiak. Előadásonkénti bontásban is ugyanez a tendencia figyelhető meg. A teltházas előadásokról számáról és a szóban forgó évadok bevételről a színház nem tudott tájékoztatással szolgálni, mivel „ilyen bontásban nem gyűjtik az adatokat”.

Mindez különösen az „unortodox” közönségszervezési módszerek fényében érdekes. Sok helyről tudható, hogy a színház nemcsak ingyenjegyekkel és/vagy 500 forintos jegyekkel „bombázta” reménybeli közönségét, nemcsak a lakásajtókon becsöngetve kínálta portékáját, hanem egyes egyetemek egyes dékánjai körlevélben ajánlották nyomatékkal a Nemzeti előadásait. Ugyancsak köztudott, hogy a „technikai okok” miatt elmaradt számos előadás technikai oka a nézőhiány volt. Vagyis a számokat, a statisztikát számos egyéb tényező árnyalja.

(Hír24, Népszabadság)