Lendvai Kamilló zeneszerző, karmester, Presser Gábor zenész, zeneszerző és Vámos Miklós író kapta idén a XIII. kerület díszpolgára címet. Az elismerést ma délelőtt vehették át Tóth József polgármestertől az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban (József Attila tér 4.), az indoklás szerint a kitüntetettek „életútjuk során kimagasló munkásságú, a XIII. kerület fejlődéséhez hozzájáruló kiemelkedő személyek”. Ugyancsak ezen az eseményen hatan vehetik át a Budapest Főváros XIII. kerületért díjat.

A díszpolgáravató és a kitüntetések átadása része annak az egy hónapos rendezvénysorozatnak, amellyel a XIII. kerület önálló közigazgatási egységgé válását ünneplik: a település önállóságát 1938. június 1-jén hirdette ki az akkori főpolgármester. Ebből az alkalomból kimagasló közművelődési és sport programok zajlanak, melyek a május 8-ai életmódnappal kezdődtek és június 12-ig tartanak.

Az Életmódnap a Szent István parkban biztosított lehetőséget, hogy a lakosság egy helyen több szolgáltatást igénybe vegyen, és képet kapjon aktuális egészségi, mentális állapotáról, közben tartalmasan kikapcsolódjon. A május 15-i népszigeti Vizi Majálison a legkülönfélébb hajónemekben mérték össze erejüket az egyesületi, az amatőr illetve a családi vízi járművek. A díszpolgáravatáson közreműködik Edvin Marton hegedűművész. Este hét órakor pedig a Tátrai Vilmos Kamarazenekar ad ünnepi hangversenyt a művelődési központban.

Június 4-én kerül Tichy Lajos labdarugó, edző tiszteletére emléktáblát avatnak a Jász utca 102-ben, június 12-én, szombaton a Vasas SC, az Angyalföldi Sportiskola és Diáksport Egyesület és az Angyalföldi Természetbarát és Testedzőegyesület közös önkormányzati sportnapot tart az Újpalotai úti Sporttelepen.

A XIII. kerületi bolgár, cigány, görög, horvát, lengyel, német, örmény, ruszin, szerb és szlovák kisebbségi önkormányzatok a Babér utcai templom előtti téren rendezik június 6-án, vasárnap a XIII. kerületi Nemzetiségek Fesztiválját. A látogatók a színes felvonulást, gasztronómiai bemutatókat és táncházat is élvezhetik.

Lendvai Kamilló zeneszerző, karmester

Az elemi iskoláit a Sziget utcai általános iskolában végezte el. Az iskolai szünetekben már tíz éves korától rendszeresen dolgozott. Érettségi után különböző zenekarokban játszott. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán tanulmányait 1957-ben fejezte be. A Szegedi operaház karmestere, ezt követően az Állami Bábszínház zenei vezetője, majd a Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének művészeti vezetője, a hetvenes évek elején a Fővárosi Operettszínház karmestere. Negyvenöt évig volt a Magyar Rádió lektora. A hetvenes évek elejétől a kilencvenes évek elejéig tanár, illetve tanszékvezető, majd nyugalmazott zenelmélet-professzor a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen. A kerület büszke és kritikus lokálpatriótája, 35 éve. Színpadi művei: A bűvös szék, A tisztességtudó utcalány. Háromszoros Erkel Ferenc-díjas, SZOT-díjas, Nemzetközi Zeneszerzői Verseny első díja, majd Bartók-Pásztory-díj, Kossuth-díj, Érdemes és Kiváló művész.

Presser Gábor zenész, zeneszerző, billentyűs, énekes

A neves zeneszerző, zenészi, szövegírói pályafutása 1967-ben az Omega együttessel kezdődött. 1973-ban alapította meg a korszak hazai szupergroup csapatát, az LGT-t. Nagy szerepet vállalt a magyarországi zenés színpadi műfaj életre hívásában. 1973-ban Marton László, a Vígszínház igazgatójának felkérésére készítette el Déry Tibor: Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című regényének zenés színpadi változatát, mellyel először vitték be a popzenét a színházba. Ezt követte a Harmincéves vagyok, a Jó estét nyár, jó estét szerelem, majd az 1988 óta töretlen népszerűségnek örvendő Padlás című zenés mese. 1978 óta a kerület neves színházának, a Vígszínháznak a zenei vezetője, e minőségében segíti a zenés darabok színpadra kerülését. A magyar filmművészet történetébe is beírta nevét, ő szerezte többek között a Szerelem utolsó vérig, a Sztracsatella és a Ripacsok című film zenéjét. Kimagasló művészi tevékenységét 1990-ben Érdemes művész, 1997-ben Erkel Ferenc-, 1999-ben Artisjus Huszka Jenő-, 2003-ban Kossuth-, 2004-ben Prima Primissima díjakkal ismerték el. 2008-ban az ő kezdeményezése nyomán jött létre a Magyar Dal Napja.

Vámos Miklós Író, forgatókönyvíró, kiadóigazgató, műsorvezető

Az újlipótvárosi íróként ismert személyiség polgári családban született, 1975-ben szerzett jogi diplomát. Ez után tanult szakmáját mellőzve az Objektív Filmstúdió dramaturgjaként dolgozott 1992-ig. Már az egyetemi évek alatt bekapcsolódott az irodalmi életbe, szerkesztője lett a Jelenlét című egyetemi irodalmi folyóiratnak. 1988-1990 között Fulbright-ösztöndíjjal az Egyesült Államokban élt. 1991-ben alapította a kortárs magyar és külföldi irodalmat megjelentető Ab Ovo kiadót, melynek 1995-ig igazgatója volt. 2005-től a Nemzeti Kulturális Alapprogram szépirodalmi kollégiumának vezetője. Tagja a Magyar Írók Szövetségének, a Pen klubnak, a MÚOSZ és a Szépírók Társaságának. Első novellái tizenkilenc éves korában jelentek meg az Új Írásban és az Élet és Irodalomban. Eddig harminchárom kötete látott napvilágot, négy drámáját vitték színre. Írt regényeket, novellákat, filmforgatókönyveket. Műsorvezetőként nevéhez fűződik a Lehetetlen?, a Rögtön és a 2 ember című tévéműsor. Munkásságát 1984-ben József Attila-, 2002-ben a Pro Cultura Urbis díjjal ismerték el, 2004-ben vehette át a Magyar Köztársasági Érdemrend tiszti keresztje polgári tagozat kitüntetést.