Diszkoszvetők előnyben
Másfél évvel ezelőtt merült fel a szervezőkben, hogy jó lenne valamiképp visszafordítani az írók felé az egyre sikeresebbé váló fesztiválra irányuló figyelmet és népszerűséget. Úgy döntöttek, hogy pályakezdő írókat jutalmaznak meg egy félmillió forinttal járó díjjal, hiszen igen hálátlan szerep jut az első kötetes szerzőknek: kis példányszám, csekély vagy épp semmilyen marketing mellett keresik az olvasóikat. Az elismeréssel az utóbbiaknak is segítenek, mert a már említett hátrányok miatt nem könnyű megtalálni az igazán értékes bemutatkozó regényeket vagy novellásköteteket. S hogy miért csak próza?
A norvég Hilde Ostbyval nrk.no |
– Nem túl szerencsés, ha egy számban akarjuk versenyeztetni a diszkoszvetőt a sprinterrel. Másrészt első körben túl nagy falat lett volna az egész irodalmi termést felmérni és megítélni – magyarázza Valuska László, a fesztivál főszervezője. Ez persze nem jelenti azt, hogy le akarnák választani a költészetet az irodalomról – a fesztiválon kezdettől fogva mindig is kiemelkedő szerepet kaptak az induló költők is –, hanem pusztán annyit, hogy a prózához értenek jobban.
Az elismeréssel járó félmillió forint mellett (a főváros a díj főtámogatója) számos lehetőség várja a kiszemelt szerzőt. A fesztivál szakmai partnere, az Aegon az odaítélésben segít: a három tagú zsűri egyik tagja a mindenkori Aegon-díjas lesz (idén Péterfy Gergely), aki mentorként is támogatja majd a pályakezdőt. A Balassi Intézet vállalta, hogy az elismert műből próbafordítást készíttet, és ezt eljuttatja a külföldi könyvfesztiválokra is. A Bookline pedig kiemelt média- és kereskedelmi kampánnyal járul hozzá a könyv és a szerző népszerűsítéséhez, illetve ahhoz, hogy a mű minél több olvasóhoz jusson el.
A román Mircea Cartarescuval nrk.no |
Kiemelt szerep várja majd a Margó fesztiválon is, és nemcsak őt. A szervezők abban bíznak, hogy a fokozott figyelem a jelöltekre is kiterjed majd. Az október 10-i díjátadó sem lesz unalmas protokollesemény, az ünnepség köré ugyanis két-három napos fesztivált szerveznek, a Margó különkiadását. Az elképzelések szerint hagyománnyá váló rendezvény nem érinti a nyári fesztivált: az megmarad a könyvhét kísérőrendezvényének, s főként magyar írókkal és a magyar irodalommal foglalkozik majd.
Az őszi viszont inkább a külföldi szerzőkre koncentrál, nem rekesztve ki a hazaiakat sem. Terveik szerint Magyarországra jön a román irodalom állandó Nobel-díj-esélyese, a magyarul is jól ismert Mircea Cartarescu vagy a hazai olvasók előtt még ismeretlen norvég író, Hilde Ostby, akinek A vágyakozás enciklopédiája című regénye ősszel jelenik meg a Park Kiadó gondozásában. A korábbi fesztiválok sikerét látva a kiadók vetették fel a rendezvény ötletét, hiszen ősszel egyrészt üres volt az irodalmi naptár, másrészt ez jó alkalom lenne a külföldi írók megismertetésére. Azon az oldott, a közönség igényeit szem előtt tartó módon, amely a Margó fesztivál sajátja.
Több elismerés is várja a kötettel még nem rendelkező vagy első kötetes szerzőket. Az egyre fontosabbá váló JAK-kendő díj a kötettel nem rendelkező prózaírókat ismeri el 2012 óta, míg az először 2010-ben kiosztott Petri-díj a költőket jutalmazza. Utóbbiak bemutatkozó művét a kialakult szokás szerint a Magvető gondozza. Az első kötetes költők a Gérecz Attila-díjban bízhatnak, amelyet kisebb-nagyobb megszakításokkal ’92 óta adnak át.
Párját, a prózaírókat jutalmazó Bródy Sándor- díjat ’95 óta osztják ki, ám ez az utóbbi két évben elmaradt. Úgy tudni, a megszakítás hosszabb távra szól, ami már a díj létét is veszélyezteti. Így a Margó díj akár át is veheti majd a szerepét. Értesüléseink szerint a Margó szervezői eleinte együttműködésben gondolkodtak, ám ez meghiúsult.