A tolvajok dinamitot, sőt újabban buldózereket is használnak, hogy betörhessenek a legmélyebb kamrákba, továbbá éjjellátó szemüveget és speciális oxigénkannákat is igénybe vesznek a történelmi emlékek felkutatására. A tárgyak gyakran napokon belül megjelennek a nemzetközi illegális kereskedelem piacán.

A rendőrség már fokozta a bűnözők elleni kampányát, de a kormányzat is pluszforrásokat különít el a helyszínek védelme és az elkövetők elfogása érdekében. Idén ráadásul nemzeti információs központ jöhet létre a bűncselekmények elleni fellépés összehangolására.

A sírrablás már évszázadok óta globális probléma, a több ezer helyszínt magában foglaló kínai örökséget is számos kihívás éri. "Korábban is voltak fosztogatások, ám manapság túl sok sír megsemmisül, ráadásul nagyon nehéz megtalálni az elkövetőket" – mondta Vej Cseng professzor (Peking Egyetem). "Azt szoktuk mondani, hogy tíz sírból kilencet üresen találunk, de manapság ez az arány felment 9,5-re" – tette hozzá kollégája, Lej Hszingsan.

Kutatócsoportjuk Shanszi vidéken kutatott, az itt talált 900 sírnak majdnem mindegyike fel volt már törve. Két évig folytattak ásatásokat a Nyugat-Chou és a Kelet-Chou időszakból (i.e. 1100-221) származó síroknál, de itt még kevesebb sikerben volt részük: szinte az összes üres volt. "Igazán lesújtó látni, hogy mi történik" – mondta Cseng. "A régészek szinte üldözik a sírrablókat" – tette hozzá.

Szakértők szerint a helyzet a kínai gazdaság megnyitásával fajult el, mivel a hazai és nemzetközi gyűjtők hatalmas piacot hoztak létre a tolvajok számára. Cseng elmondása szerint erre mondás is született a nyolcvanas években: "ha gazdag szeretnél lenni, törj fel egy régi sírt, és estére milliomossá válsz." Ugyan a hatóságok egy lépéssel a sírrablók mögött járnak, a közbiztonsági minisztérium szerint a rendőrség 451 esetet derített fel 2010-ben, az év első hat hónapjában 71 bandára csaptak le, 787 gyanúsítottat vettek őrizetbe és 2366 műtárgy került meg.

Az elfogott bűnözők háromtól tíz évig terjedő szabadságvesztést kaphatnak, de a legsúlyosabb esetben a bíróságok akár életfogytiglant is kiszabhatnak rájuk. A legsúlyosabban érintett vidékekről – Shanszi, Shaanszi és Henan, melyek mind rendkívül gazdag régészeti örökséggel rendelkeznek – már elkezdődött a szakértelem exportálása a többi régióba. Egy kutató becslése szerint országos szinten több mint 100 ezer ember vesz részt a kereskedelemben.

Vej Jungsun vezető kutató elmondta, a sírrablók főnökei gyakran tapasztalt tolvajokat bérelnek fel, és közvetítőkön keresztül a lehető leghamarabb eladják a zsákmányt. A rendőrség szerint a sírrablók helyi parasztokat fizetnek le, hogy megmutassák nekik a sír helyét, illetve hogy elrejtsék őket a nyomozó hatóságok elől. A helyi tisztviselőknek gyakran kevés forrás áll rendelkezésre, hogy megakadályozzák a bűncselekményt, gyakran pedig nincsenek is tisztában a lopások és a több ezer éves leletek jelentőségével.

A műgyűjtőket legalább akkora felelősség terheli a bűncselekményekért, mint a tényleges tolvajokat, a kereskedelemben meghatározott magas árak ugyanis ösztönző erővel hatnak a bűnözőkre. "A lopott kulturális emlékeket Hong Kong és Makaó városokon keresztül csempészik ki, majd továbbszállítják Tajvan, Amerika, Kanada és Európa más országaiba" – mondta Vej.

Lo Hszicsö, Shaanszi tartomány kulturális emlékeinek irodájának vezetője már megkongatta a vészharangokat: "Ha nem teszünk most rögtön azonnali lépéseket a műtárgyak védelme érdekében, 10 éven belül nem lesz mit megvédenünk." A tartományi és nemzeti hatóságok a tervek szerint csak Shaanszi tartományban több mint 100 millió jüant (3,8 milliárd forint) költenek védelmi berendezésekre az elkövetkezendő öt évben. De a videó- és infravörös képalkotó eszközök éjjeli működtetésének költsége még a legkisebb sírban is ötmillió jüant tesz ki.

A razziák során a sírok gyakran tovább pusztulnak, az értékes tárgyak elvesztése mellett a helyszín is sérül. Tavaly történt meg az az eset, hogy a fosztogatók a keleti Csianghszi tartományban egyszerűen ledózerolták a tíz újonnan felfedezett sírig tartó utat. A Global Times beszámolója szerint a több mint kétezer éves kerámia- és vastárgyak összetörve, szétszóródva hevertek a földön. A régészek szerint a hatalmas pusztítások miatt így a további ásatások is lehetetlenné váltak.

(Forrás: Múlt-kor történelmi portál)