Díjak szemle nélkül

Idén is kiosztották az 1962-ban életre hívott Magyar Filmkritikusok Díjait: az elismeréseket a Magyar Sajtó Házában adták át, hétfő délután. „Kifutó szériát díjazunk" - mondta lapunknak Báron György, a MÚOSZ film- és tévékritikusi szakosztályának elnöke, utalva a Magyar Mozgókép Közalapítványt (MMKA) érintő, több mint fél éve kezdődött zárolások következményeire.

A kritikus hozzátette, hogy ugyan van „még egy szemlényi" díjazható mű, ám a támogatások nélkül a forgalmazás sem működőképes, a kritikusok pedig csak a közönség előtt is bemutatott filmeket díjazzák. Ami a több mint fél évszázados díj életében újdonság, hogy a ceremóniát idén nem követi a Magyar Filmszemle - mivel a magyar film seregszemléjét „anyagi okok miatt" májusban szervezi meg majd az MMKA. Már ha megszervezi, mert a dolgok jelenlegi állása szerint a közalapítvány akkor már nem is fog létezni. A kritikusok nyilatkozatban hívták fel a figyelmet arra, hogy tavaly nyár óta nem indulnak be új produkciók, sem játék-, sem dokumentum-, sem animációs filmek nem készülnek, a már megkezdett munkálatok leálltak, a kész művek - köztük világfesztiválokon sikeres darabok - nem jutnak el a mozikba. Lehetetlen helyzetbe kerültek az artkinók, a filmklubok, az igényes filmlapok, a filmkönyvkiadás, a mozgóképoktatás. Támogatás híján nemcsak a magyar filmipar indult sorvadásnak, hanem a teljes nemzeti mozgóképkultúra.

Báron György elmondta: elképesztően nehéz volt megszervezni magát a díjátadót is, mivel az esemény főtámogatója eddig éppen az MMKA volt, mely most egy forinttal sem járult hozzá a költségekhez. Habár úgy volt, hogy az idén is több mint egymilliárd forinttal gazdálkodó szervezet ad egymillió forintot, vezetői végül mégis úgy döntöttek, hogy erről az összegről sem rendelkeznek. Ezáltal a hazai kritikusi szakma nemzetközi jelenléte is veszélybe került: mivel a MÚOSZ filmkritikusi szakosztálya a nemzetközi kritikus­szervezet, a Fipresci tagja, úgy tűnik, hogy most először nem tudja majd rendezni a tagdíját. „Majd besorolnak minket Burkina Faso és Banglades mellé, ez a két ország kért még ugyanis könnyítést a tagdíjak terén" - summázta véleményét Báron György.


2011-ben a B. Nagy László díjat Hajdu Szabolcs kapja a Bibliotheque Pascal című filmjéért, főszereplője, Török-Illyés Orsolya lett a legjobb színésznő. Kocsis Ágnes kapta a rendezői elismerést a Pál Adriennért, Fillenz Ádám pedig az operatőri díjat ugyanezért a műért. Dyga Zsombort a Köntörfalak forgatókönyvéért ismerték el. A legjobb férfi főszereplő Nagy Zsolt (Kolorádó Kid, A Nibelung-lakópark), a legjobb epizodista Sárosdi Lilla (Kolorádó Kid, A Nibelung-lakópark) és Szervét Tibor (Apacsok) lett. A dokumentumfilmesek közül Sós Ágnes (Láthatatlan húrok), a kisfilmesek közül Szimler Bálint (Itt vagyok) munkáit emelték ki. Az életműdíjat Mészáros Márta kapta.

Kocsis Ágnes művét, a Pál Adriennt is nevezték a 2011-es filmszemle versenyébe
Kocsis Ágnes műve, a Pál Adrienn (képünkön) egy túlsúlyos, érzéketlenné váló ápolónő története
Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.