A múzeumban – amelynek igazi országos ismertséget Munkácsy Mihály ott kiállított Krisztus-trilógiája hozott – olyannyira elcsúsztak a beruházással, hogy az installációk megvalósítására kiírandó közbeszerzési eljárást még el sem indították. Sőt egyelőre megbecsülni sem lehet a nyitás időpontját.

Mint annak idején beszámoltunk róla: a Déri Múzeum modernizálását, külső és belső felújítását célzó, összesen mintegy 700 milliós projekt 2010-ben azzal a nagyszabású ígérettel indult, hogy egy év alatt teljes egészében megújul az intézmény látványvilága. A huszonegyedik század elejére már kissé avíttasnak számító kiállítási terek helyett korszerű és különleges hang- és fénytechnikai effektekkel gazdagított miliőt terveznek megvalósítani: a létesítmény népszerű múmiagyűjteményét a valódi egyiptomi sírkamrák hangulatát imitáló helyiségben helyezik el, a japán kollekció számára pedig szamurájudvarházat építenek lakóbelsővel és udvarral. Ezzel párhuzamosan elvégezték volna az épületgépészeti felújítást, az elektronikai rendszer korszerűsítését, a nyílászárók cseréjét, a tetőszerkezet renoválását és egy új lift építését.

Nem tudni, hogy ebből mi minden valósult meg eddig, de az tény, hogy az említett installációkra még ki sem írták a tendert, a múzeum tetején pedig még ezen a héten is munkásokat lehetett látni – ami kissé meglepő annak tükrében, hogy az átadást 2011 őszére tervezték, s az épület szerkezeti felújítása állítólag már lezárult.

Bonyolítja a helyzetet, hogy a közelmúltban a múzeum fenntartója is megváltozott: az intézmény korábban a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat fenntartásában működött, de január elsejével állami kézbe került, így az újonnan létrehozott Hajdú-Bihar Megyei Intézményfenntartó Központhoz (HBMIK) tartozik.

A felújítás elhúzódását firtató megkeresésünkre Verdó György, a HBMIK vezetője írásban válaszolt, s mint írta: a létesítmény felújítása és új, állandó kiállításainak elkészítése a „Déri Múzeum modernizálása a régió európai örökségének bemutatása céljából” című pályázat eredményeként valósulhat meg, s mivel az eredeti kedvezményezett a korábbi fenntartó, azaz a megyei önkormányzat volt, módosítani kell a pályázat támogatási szerződését, hogy a megye helyébe a HBMIK léphessen. Verdó szerint a szerződés módosítása jelenleg folyamatban van, s ameddig ez nem történik meg, a kiállítások, installációk kivitelezésére nem lehet közbeszerzési eljárást kiírni.

Megkérdeztük tőle azt is, hogy az időbeli csúszás jelent-e többletköltséget, valamint számolnak-e veszteséggel a bezárás időszakában elmaradt jegyeladási bevételek miatt, Verdó György azt válaszolta: az időbeli csúszás többletköltséget nem jelent, a jegyeladásokból származó bevételkiesést pedig kompenzálja, hogy – mint fogalmazott – „a Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum a Déri Múzeum nyitásáig változatos kínálattal fogadja a látogatókat”. Hozzátette: „reményeink szerint az új kiállítások és megújult kiállítóterek a múzeum turisztikai vonzerejét oly mértékben növelik majd, hogy ez a kiesés rövid idő alatt megtérül”. Írásban föltettük Verdó Györgynek azt a kérdést is, hogy miként lehetséges, hogy az installációk kivitelezésére nem 2011-ben írtak ki közbeszerzést – elvégre magát a teljes befejezést is 2011 őszére ígérték –, de erre a kérdésre már nem válaszolt.

Meg nem erősített értesüléseink szerint a Déri Múzeum megnyitásának nem adminisztrációs, hanem anyagi akadályai vannak: egyes uniós pályázati források hazai befagyasztása, zárolása miatt nincs elegendő pénz a projekt befejezésére. Ha ez így van, akkor Debrecen kulturális életében nem a Déri az első torzó: mint korábban beszámoltunk róla, az állami támogatások beszűkülése miatt évek óta nem sikerül forrást szerezni a félig kész Latinovits-színház befejezésére sem. A debreceni fideszes városvezetés korábban a szocialista kormányzatot vádolta azzal, hogy politikai okok miatt nem ad pénzt a Latinovits-színházra – s habár az Orbán-kormányra nehéz lenne ugyanazt a bélyeget rásütni, de tény: az új színházra pénzt a Fidesz-kormány sem adott.

Egyelőre nem lehet megjósolni az újranyitás időpontját