Nagyjából egy időben indult meg kétféle munka a szegedi Dóm téren. A kivitelezők bontják a Fogadalmi templom bejáratánál a szabadtéri játékok régi színpadát, miközben a térnek a dómmal ellentétes oldalán már áll az új, mobil színpad, közepén a forgó szerkezettel, és zajlanak az első előadás, a Zorba, a görög című táncmű próbái Harangozó Gyula rendezésében.

Harangozó, aki egyben a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója, próbálja ki először az új színpadtechnika lehetőségeit. A Zorbát július 4-én mutatják be, két este játsszák – ezzel indul a 2014. nyári szegedi szabadtéri szezon.

Herczeg Tamás, a szabadtéri igazgatója körbevezetett a téren. Maga a nézőtér nem változott, csak idén a templomnak háttal állították fel. A tér két oldaláról eltűntek az odacölöpözött világítási és hangtechnikai tornyok. Az új technika egy része a nézőtér mögé-fölé, másik része a színpad két oldalára, illetve fölé került.

A színpadot egy állványzaton helyezték el, a nézőtér első sora is magasabban van a tér szintjénél – a kettő közötti rész lesz idén a zenekari árok. Korábban az öltözők a régi színpad alatt helyezkedtek el – most egy egész öltözővárost állítottak fel a szomszédos Rerrich Béla téren. A mobil öltözők ugyanolyan állványzaton állnak, mint a színpad, de szükség esetén ezzel a színpadot is meg lehet növelni, akár kétezer négyzetméterre is.

A dóm felújítása miatt eltűnik a régi szabadtéri színpad, emiatt kellett megfordítani a nézőteret. Szegeden ez némi vitát váltott ki, bár az igazgató szerint valójában hitvitáról van szó: aki ragaszkodik ahhoz az elhelyezéshez, amelyet az elmúlt évtizedekben megszokott, az mondja, hogy másként nem lehet.

Igenis lehet azonban másként is – a szabadtéri játékok történetéről rendezett konferencia egyik előadója kiderítette, hogy például Kertész K. Róbert, Klebelsberg Kunó államtitkára kezdetben is úgy gondolta: a vallási témájú daraboknál a templom előtt legyen a színpad, a világiaknál az egyetemi épületek előtt. Németh Antal elképzelése szerint pedig Az ember tragédiáját úgy adták volna elő, hogy a különböző színeket különböző oldalon játszották volna.

Megfordítják a színpadot és a nézőteret Karnok Csaba

Azt nem tudni, mi lesz hosszú távon. Az biztos, hogy az idei évadot a dómnak háttal játsszák le – ennek számos előnye is mutatkozik. A díszlettervezőknek például könnyebb a dolguk, ha nem kell vetekedniük a templom hatalmas méreteivel, megküzdeni a templom szakralitásával: beépíteni a háttérbe, vagy eltakarni, amennyire lehet. Az új helyen a színpad már kora délután az egyetemi épületek árnyékába kerül – hamarabb lehet kezdeni a próbákat.

Július elején még szürkület van este kilenckor, amikor az előadások kezdődnek – az árnyékos oldalon már a nyitány más megvilágításba kerül.

Az igazgató mindazonáltal azt mondja: mindegy, merre áll a színpad, a közönséget a népszerű és jó darabok meg a sztárok hozzák. Az idei szezon például a nézőszámot és a bevételt tekintve befoghatja a kiemelkedően jónak számító 2010-es évet, amelyet a My Fair Lady, a Hair és a Carmen fémjelzett.

A jegyelővételben 20 millió forinttal jobban állnak – nagyon meglódultak például a Háry Jánosra az eladások, amikor megjelent a médiában, hogy Napóleon szerepére leszerződtették Gerard Depardieu-t. Mondtam Herczeg Tamásnak, hogy az csak egy geg: Depardieu egy kopott öreg sztár, aki Putyinhoz megy adót kímélni.

Nyilván van az a pénz, amiért eljön Szegedre, de mi köze Háryhoz, meg Kodályhoz, meg az operához? Az igazgató szerint Depardieu ma is aktív, idén is jelölték a legjobb férfi mellékszereplő díjára Cannes-ban, a Háryban már játszott Franciaországban, Kodályt nagyra becsüli, nem írt alá addig, míg a koncepciót részletesen nem egyeztették a rendezővel, Béres Attilával.

A nézőt az érdekli, hogy élőben lát egy igazi világsztárt. Persze, a Háryban játszó magyar színészek sem akárkik: Bodrogi Gyula és Király Levente a nemzet színészei, Homonnay Zsolt, Bordás Barbara, Sáfár Mónika, Szabó Győző, Gálvölgyi János – elég imponáló a névsor.

A másik nagy húzóerő idén a Mamma mia! Hét előadáson 28 ezer néző látja majd a Dóm téren. Ezt ahhoz kell viszonyítani, hogy az újszegedi szabadtéri színpadot is beleértve körülbelül 65 ezer ember nézi meg a szegedi szabadtéri előadásait – majdnem a fele ezért a musicalért váltja meg a jegyet.

Herczeg Tamás szerint ez lehet a jövő útja: a musical népszerű, hozza a nézőt és a bevételt, amelyből finanszírozni lehet a hagyományápolást és a kulturális értékmentést. Úgy kell fönntartani a Szegedi Szabadtéri Játékok tradícióit – legyen műfaji sokféleség: opera, dráma, tánc –, hogy megpróbálják ezeket a ma kevésbé népszerű műfajokat is feldobni valamilyen különlegességgel, és megtámogatni a könnyű műfaj könnyebben jövő bevételeivel.

Az új színpadtechnika nem is abból a szempontból lényeges, hogy merre áll majd a jövőben a színpad, hanem azért, mert mobilis. El lehet vinni a népszerű előadásokat alkalmas nagy nézőterekre. Hosszú távúnak ígérkezik a Madách Színházzal létrejött együttműködés – a Mamma mia! kőszínházi jogait például a Madách vette meg, a szabadtéri változat jogait a szegediek.

A Dóm téren egyelőre bárhol föl lehet építeni a színpadot és a nézőteret – akár minden évadban más irányba. Igaz, egyszer majd el kell dönteni, hol legyen a végső helye – legkésőbb akkor, amikor a város beruházásában elkészül a végleges zenekari árok.

Addig azonban lehet kísérletezni, tanulságokat levonni – anélkül, hogy kockáztatni kellene a nézőszámot, a sikert, a szegedi szabadtéri hírnevét.