Darwin napi két órát töltött az egyetemen diákkorában
A bőrkötésű könyvek kézzel írott feljegyzései bepillantást engednek Charles Darwin mindennapjaiba, aki a legdrágább szobák egyikében lakott 1828-1831 között Cambridge-ben. A napi teendők elvégzésében számíthatott mosónőre és edénymosogatóra, s akadt szolga, aki befűtött, majd felügyelte, hogy a tűz ne aludjon ki.
Szabó, kalapos és borbély, valamint cipőtisztító gondoskodott Charles Darwin kifogástalan külleméről, aki ráadásul a közös egyetemi szolgákra is számíthatott. Naponta hat és fél pennyt fizetett csak azért, hogy a hús- és sörfejadagja mellé friss zöldségek kerüljenek asztalára.
Hároméves egyetemi tanulmányai, melyek során a bölcsésztudományok baccalaureusa címet megszerezte, összességében 636 fontba kerültek. Ez az összeg átlagosnak számított Cambridge-ben a XIX. században. A számlákat Charles Darwin tehetős apja, a köztiszteletben álló orvos fizette.
John van Wyhe Darwin-kutató szerint a feljegyzések bepillantást engednek a tudós életének eleddig ismeretlen korszakába. "A Cambridge-i Egyetemen tehetős fiatalemberek tanultak, akik igen kellemesen töltötték az időt. E feljegyzéseket tanulmányozva látjuk, hogy Darwin egyike a diákoknak. Jól volt eleresztve, de ezzel nem rítt ki a környezetéből" - mondta.
Charles Darwinnak ennyi segítséggel, s a napi kétórás előadások mellett rengeteg ideje maradt a társasági életre, valamint magántanulmányaira. "Vadászhatott, rovarokat gyűjthetett, vagy végiglátogathatta barátait: esténként kártyáztak és borozgattak, ahogy ezt a diákok teszik, amióta világ a világ" - magyarázta John van Wyhe.
Ennek fényében nem csoda, hogy Charles Darwin boldog életének legörömtelibb szakaszának nevezte a Cambridge-ben töltött három évet.
Elhagyva az egyetemet a Beagle nevű háromárbócosra szegődött el, amelynek kapitánya tudományos érdeklődésű embert keresett világkörüli expedíciója számára. A hajóút öt éven át tartott, melynek során eljutott a Zöldfoki-szigetekre, Brazíliába, Montevideóba és Buenos Airesbe, Tűzföldre, a Falkland-szigetekre, Patagóniába, Dél-Amerika nyugati partjára, a Galapagos-szigetekre, Tahitire, Új-Zélandra, Ausztrália több városába, a Kókusz (Keeling)-szigetekre, Mauritiusra és Fokvárosba. Ennek alapján született meg Charles Darwin alapműve, a Fajok eredete.
