Csontváry nulla forintért
Kikiáltási ár nélkül, azaz nulla forintról indítja egyik tételét, egy Csontváry Kosztka Tivadarnak tulajdonított festményt a Belvedere november 29-i művészeti aukcióján.
Az alkotás abból a "Csontvárynak tulajdonított" festménykollekcióból való, amely Gegesi Kiss Pál orvosprofesszor gyűjteményéből származik. Annakidején, a meglehetősen sok hamis Csontváry mellett, Mezei Ottó, a Magyar Nemzeti Galéria műtörténésze, úgy vélekedett, hogy egy valódi Csontváryra is bukkant. Nevezetesen a most árverésre kerülő Parkrészlet című képre. Ezt, az életmű igen korai, 1891-es festményeként határozta meg.
A Belvedere Aukciósház az alábbi magyarázatot fűzi a 43-as számon indított és Csontváry Kosztka Tivadar(?)-nak tulajdonított, jelzés nélküli festmény történetéhez: "A festményt a Művészet 1979. januári Csontváry számában közölte Mezei Ottó Csontváry kutató művészettörténész és a kép stíluskritikai vizsgálatát is elvégezte. Németh Lajos az Élet és Irodalom 1979. február 10-i számában (Igaz mesterek - hamis képek), majd a Jelenkor 1980. október-novemberi számában kritikával illette Mezei megállapításait. Menyhárt László a Művészet 1979. májusi számában azt írta, hogy a két művészettörténész szakmai vitája mögött mélyebb, személyes ellentét húzódik meg. Mezei Ottót és Németh Lajost a Belvedere Szalon már nem kérdezhette, ezért felkért két mai műtörténészt, Bellák Gábort és Pap Gábort a képpel kapcsolatos álláspontjuk megfogalmazására. A négy szakvélemény négyféle álláspontot tükröz, az aukción Csontváry Kosztka Tivadar neve után ezért szerepel a kérdőjel. A szokatlan, 0 forintos induló ár pedig azért, mert a Belvedere még a kikiáltási árral sem akart a képet illetően állást foglalni. Ami 30 év alatt nem sikerült a művészettörténetnek, amiben tartózkodó a műkereskedelem, hátha a piac, a gyűjtők meghozzák a döntést!" olvasható az aukciós katalógusban.
Persze e vitatható kép mellett vannak a 139 tételt felsorakoztató aukción vitathatatlan remekművek. Mindenek előtt egy most felbukkant, de mindenképpen hiteles Munkácsy Mihály vászon. A Tájkép ladikkal elégikus, lírai hangulatú mű az 1880-as évek munkája, magán viseli Munkácsy tájfestészetének jellemző jegyeit. A kép az egykori Georg Schäfer 19. századi gyűjteményében, majd a hagyatékából létrejött schweinfurti Georg Schäfer Múzeum tulajdonában volt. 2007-ben a müncheni Lempertz aukciósház árverésére egy német magángyűjteményből került. Most a Belvedere aukciójának legmagasabb kikiáltási árán, 38 millió forintért lehet licitálni érte.
Hasonlóan az életmű ismeretlen darabjaként aukcionálják a mérete - 84 x 255 centiméter - és kvalitása alapján kivételes jelentőségű Vaszary János Pipacsos réten című, az 1899 körüli évekre datált vásznat, 32 milliós kikiáltási árat rendelve hozzá. Az árverőház tájékoztatása szerint a kép egy évvel ezelőtt föltekert, erősen sérült, rongálódott állapotban egy Andrássy úti lakás felújítása során került elő. Jelenlegi tulajdonosa egy kibontott rabicfal mögött bukkant rá, ahová a kép évtizedekig be volt falazva. Valószínű, hogy a századfordulón ebbe a lakásba készült megrendelésre a kép és a 40-es években, megvédendő, választották a befalazást. Összetekert állapotban a földön állt és a felszívott nedvességtől az alsó 3-5 centi tönkrement. Ez a csík javíthatatlan volt, ezért le kellett vágni, viszont a képaláírást sikerült megmenteni, ez a magyarázata, hogy a Vaszary jelzés egy önálló vászondarabon van.
A képeket csütörtöktől vasárnapig a Műcsarnokban, a Budapest Art Fairen is kiállítják, utána pedig a galériában láthatóak az árverésig.
