A kereszténység felvétele – írja a Múlt-Kor portál – nem volt akadálymentes Izlandon, ahol az első misszionáriusokat még kíméletlenül megölték, de I. Olaf norvég király nyomására 1000 körül egy országgyűlésen megegyezésre jutottak az alig 200 éve benépesült szigetország lakosai: hogy elkerüljék a megosztottságot, mindannyian áttértek a keresztény hitre. Ez a döntés – amelyben egy nép közös elhatározás alapján cserélte fel vallását – egyedülálló volt a történelemben.

A kereszténység felvételével (Izland a 16. században, a dán korona alá kerülve lett lutheránus, ma a hívők 75 százaléka az Izlandi Nemzeti Egyház tanításait követi) ugyan visszaszorult a pogányság, de nem tűnt el teljesen. Az 1972-ben alapított, az egykori germán pogányság hitvilágát a kereszténység előtti hiedelmekkel ötvöző neopogány Ásatrú mozgalom ráadásul egyre népszerűbb Izlandon.

"Nem gondolom, hogy van olyan, aki hisz az egyszemű, két és fél méter magas, lovakon közlekedő istenségekben. Mi ezeket a történeteket költői metaforáknak, illetve a természet és az emberi pszichológia manifesztációjának tartjuk" – mondta Hilmar Örn Hilmarsson, Ásatrú főpapja a mozgalom krédójáról. 

Az Ásatrú híveinek száma megtriplázódott az utóbbi évtizedben, így ma 2400 tagja van a mozgalomnak, ami Izland népességét tekintve (330 ezer) figyelemre méltó szám. A hírek szerint az Ásatrú templomépítésbe kezd idén februárban a főváros, Reykjavík Oskjuhlid nevű kerületében: a telket a reykjavíki önkormányzat bocsátotta a hívők rendelkezésére, de az építkezést a mozgalomnak kell finanszíroznia, ami 800 ezer euróból valósulhat meg.

A 250 fő befogadására alkalmas, kör alakú, 350 négyzetméteres kupolás épületet Magnus Jensson tervezi. Az aranymetszés szabályát követő templomot hegyoldalba, négy méter mélyre vájják, úgy, hogy a kupola áteressze a napfényt. A tervek szerint a templomban esküvők és temetési szertartások is lesznek.