Budapesten a világ leghosszabb alagútjáról
A tárlatból például kiderül, hogy az építésnél 28,2 millió tonna sziklát termeltek ki, és hogy ennek egy jelentős részét beton formájában visszaépítették a hegybe. Megtudhatjuk még, hogy a Gotthárd Bázisalagút nem csupán a valaha épült leghosszabb, de egyben a világ legmélyebb vasúti alagútja is.
A világrangsort 2016-ig a japán, 53,85 km hosszú Szeikan-alagút vezette, amely a Gottardo átadásával a második helyre szorult. A harmadik leghosszabb az 1994-re elkészült La Manche vasúti alagút, ez 50,5 km hosszú.
Az Alpokon átvezető vasútvonal a svájciak precizitását, vállalkozói, innovációs készségét és a vasút megbízhatóságát jelképezi. Egyúttal kiemelkedő mérnöki teljesítmény és jelentős hozzájárulás az európai közösségi közlekedés jövőjéhez. Csaknem 2600, különböző országokból érkezett szakember adta tudását ehhez az úttörő projekthez. 2016 végén az alagutat megnyitják a menetrendszerű személyközlekedés számára. Ezután az utazási idő Svájc német- és olaszajkú területei között jelentősen lecsökken, ami az északi Németországot és a déli Olaszországot is közelebb hozza egymáshoz.
A vasúti kerékgyártás úttörőjét, Ganz Ábrahámot különösen szoros kapcsolat fűzte a vasúthoz; ezért lett a Gotthárd-alagutat bemutató kiállítás budapesti helyszíne a svájci származású iparos egykori öntödéje, a mai Ganz Ábrahám Öntödei Gyűjtemény.
A múzeum a „Grand Tour of Switzerland Magyarországon” interaktív térkép egyik helyszíne is, ami a Svájci Nagykövetség egyik legfontosabb programja ebben az évben. A Svájci Nemzeti Tanács elnöke, Christa Markwalder is megismerhette Ganz lenyűgöző, külföldön elért eredményeit, amikor áprilisban a svájci parlament delegációjával a múzeumban járt.