A Norvég Civil Alap és a világ vezető festékgyártója összefogásából született meg a Színes Város, melynek célja, hogy Vasarely Színes Város koncepciója nyomán minél több kortárs, társadalmi kérdésekre reflektáló műalkotás jelenjen meg a köztereken, amelyek színesítik a városképet. Az alkotók három budapesti helyszínen művészi köztér-fejlesztés bemutatásával példázzák az együttműködést a civil az állami- és a versenyszféra, valamint a művészek között. Ez azt jelenti, hogy számos művészcsoporttal közösen segítik a hivatali dolgozók és a városvezetés közötti párbeszédet az olyan civil kezdeményezések számára, amelyek az eltúlzottnak hitt hivatali útvesztők miatt meg sem próbálják megvalósítani ötleteiket, amelyek Budapest városképét fejleszthetnék.

Az alkotások fő motivációja, hogy vizuális élményt nyújtsanak, és olyan témákra reflektáljanak, mint a természetvédelem, a fenntartható életmód, az újrahasznosítás, és a felelős életvitel. A projekt kezdeti szakasza három helyszínen valósul meg (Moszkva tér, Flórián tér, V. kerületi Tűzoltóság tűzfala), több mint ezer négyzetméter falfestményt, tucat szobrot illetve térbútort, esztétikummal bíró használati tárgyat vonultat fel, amit több napos interaktív mozgó vetítések tesznek izgalmassá és színessé mindhárom helyszínen.

,,A város egy-egy elhanyagolt, nagy gyalogosforgalmú ütőerét kerestük meg. Ezeket a tereket akarjuk kiszínezni, kortárs, funkcionális művekkel a helyi közösség számára kedvesebbé, szebbé tenni. A művek kialakításakor irányadó szempontunk volt, hogy a jelenleg szürke területek ingergazdagabbá színesebbé váljanak, és pozitív impulzusokat generáljanak a városlakók számára ezen felül, hogy újrahasznosított anyagokat alkalmazásával, és a fenntarthatóság elvét kövessük” - mondta el a Független Hírügynökségnek a projekt vezetője, Megyeri András.

A Színes Város Projekt kiindulópontja az volt, hogy a budapesti közterek elhanyagoltak. A városban szinte kizárólag reklámhordozók színesítik mindennapjaink környezetét. Ezeket nem figyelmen kívül hagyva valódi művészi értéket közvetítő festményekkel, fali rajzokkal együtt jelenjen meg Vasarely képzőművészete Budapest falain, és ez a kezdeményezés megvalósítja napjaink technikájával, üzeneteivel, művészetével kiegészítve próféciáját.

Az első helyszín kiválasztásánál azért az Árpád hídnál lévő Flórián téri aluljáró bizonyult a legjobbnak, mivel a Szentlélek téren található Vasarely budapesti múzeuma. A jelenleg is látható, elkészült festmény remek lehetőség ad a múzeumot eddig nem ismerő, ám arra járó emberek érdeklődésének felkeltésére. Az Árpád híd vonzáskörzetében továbbá jelenleg is több rehabilitációs program megvalósulása zajlik, és itt kezdődött el az a panelprogram, amely a főváros legnagyobb méretű lakóépületének hőszigeteléséről, kiszínezéséről és napelemekkel való felszereléséről szólt.

A második helyszínen, az V. Kerületi Tűzoltóság Károly körútra néző tűzfalának teljes felületi megfestése a mai napon elindult. A tűzfal megfestése és egy újrahasznosított elemekből készülő szobor kiállítása a cél. Ezen a kulturális értelemben kiemelt területen egy újrahasznosított kerékpár szerkezeti elemekből készülő hat méter átmérőjű gömbje lesz látható az épület sarkára szerelve. Olyan érzetet keltve, mintha mozgásban lévő képet merevítettünk volna ki egy pillanatra. Fennmarad-e a gömb vagy leesik a sarokról? A gömbről asszociálhatunk a Földre. Ez a szobor egyszerre hívja fel a fennálló fogyasztási szokások negatív hatására és arra a lehetőségre a figyelmet, hogy a jövő generációk életkörülményeit meghatározó dolgokról és saját felelősségünkről elgondolkozzunk. A gömb átlátható, a mögötte lévő felület az adott témakörben színesre festett, érdekes optikai hatást keltve.

Május huszonkettedikén a Városházaparkban az addig felépített festmény megelevenedik, és egy hely és festmény-specifikus mozgóképes házfalvetítésnek lehetnek tanúi az odalátogatók. Az alkotók a Vasarely ihlette falfestményre készített animációikkal kiemelik a síkból a képet és a festmény egyes részei önálló életre kelnek a tűzfalon megpattanó fénysugarak segítségével.

„Beszélgetések Budapest jövőképéről”

Fenntartható? – Gondolatok Budapest városrendezési stratégiájához címmel az Építéstudományi Egyesület (ÉTE) előadássorozatának következő témája: május 18-án, kedden délután Nagy Béla okleveles építészmérnök, településtervező tart előadást azokról a gondokról, feladatokról és lehetőségekről, amik abból adódnak, hogy a budapesti agglomerációban, avagy ennek tágabban értelmezett térségében az ország lakosságának egynegyede, egyharmada lakik. Az előadás érinti Budapest és az agglomeráció térszerkezetének torzulásait, ezek megoldási javaslatait, az agglomeráció térszerkezetének újraértelmezését, Budapest lehetőségeit.

Az alkalmanként két órásra tervezett előadássorozat keretében egy-egy építész, városfejlesztési szakember tart rövid értékelést, amire egy felkért hozzászóló reagál, majd mindezt vita követi. Helyszín: Budapesti Műszaki Egyetem, Központi épület.