Talán emlékszünk még arra a plakátra, amelyen a következőt olvashattuk: "Beléd vágja. Mélyen." Ez is az Ulpius-ház Könyvkiadó csalimottója volt. Sokan felháborodtak, ezért a hirdetés az Országos Reklámszövetség etikai bizottsága elé került.

- Sokak ízlését a párizsi Salon 1874. április 15-i kiállítása sértette, ahol a felháborodott kritikusok az impresszionista gúnynevet aggatták a kiállító festőkre. Képeiket ma az aukciókon csillagászati áron veszik meg. A fent említett reklám egyetlen levélíró rosszallását váltotta ki. A Reklámszövetség etikai bizottsága úgy tűnik, nem sorolta sürgősségi feladatai közé a vámpírfogak vágásának mélységét - mondja Kepets András, az Ulpius-ház kiadóvezetője.

A Magyar Reklámszövetség etikai bizottsága azonban már július 9-én döntött a "Beléd vágja. Mélyen." mottóról.

- Fogyasztói panasz érkezett hozzánk, hogy a reklámszöveg szexuális töltetű és károsan hathat a gyermekekre, nem mellesleg pedig megbotránkoztató. A bizottság úgy döntött, hogy ez hangsúlyosan a közterületi megjelenése miatt etikailag kifogásolható - magyarázza a Magyar Reklámszövetség főtitkára, Markovich Réka.

A kiadó kezdetben nem lektűrökkel hirdette magát, hanem a szépirodalmat is becsempészte a metrózók tudatába: Karinthy Márton Ördöggörcs című könyvét ugyanúgy aluljárókban, a mozgólépcsők mellett reklámozták. Mégis áttértek a lektűrnépszerűsítésre, de hogy miért érdemes ezeket a könyveket a metróban hirdetni, arra Kepets válasz helyett visszakérdez: "Vajon, amikor Jancsó Miklós és Hernádi Gyula az emlékezetes Stúdió című kulturális tévéműsorban a maguk által feltett kérdésre, miszerint a kultúra áru, határozott igennel feleltek még a szocializmus kellős közepén, tévedtek-e?" Egy kiadónak lényegi feladata tájékoztatni a publikumot a megjelenő könyvekről.

A lektűrirodalmat úgy látszik, muszáj reklámozni. Ám szépirodalmat hirdető plakátok közül mégsem szemezgethetünk a mozgójárda oldalában.

- A szépirodalmat nem kell levinni a metróba. Nem mosóporral kereskedünk - magyarázza a Magvető kiadó főszerkesztője, Sárközy Bence. - Az igényes olvasók között szájhagyomány útján terjednek a könyvhírek, ez a legjobb reklám.

A Magvető kiadó inkább olyan hetilapokban hirdeti könyveit, mint az Élet és Irodalom vagy a Magyar Narancs, ahol elérhetik a potenciális vásárlókat.

- Valóban "brazil gyanta" típusú lektűrök öntik el az aluljárókat, de a szépirodalmi műveknek nem kell a mozgólépcső faláról ránk ordítania. A másodlagos reklám, mint például a könyvkritika, segíthet a szépirodalom népszerűsítésében. Ezeket azonban csak egy szűk réteg olvassa - mondja Parti Nagy Lajos író, költő.

Ne legyenek illúzióink.