Brad Pitt és a kegyes halál
Pitt és az ausztrál rendező, Andrew Dominik egyébként nem először dolgozik együtt: a 2007-es „Jesse James meggyilkolása, a tettes a gyáva Robert Ford” ugyanebben a felállásban készült. A western műfajának újragondolása helyett most a gengszterfilm volt soron, melynek alapját George V. Higgins 1974-es regénye, a Cogan's Trade szolgáltatta.
Ám Dominik a helyszínt Bostonból áttette New Orleansba, a cselekményt pedig áthelyezte 2008-ba, amikor Amerika a változásra, azaz Obamára voksolt. Ez utóbbi nem véletlen, a mű az ország „igazi” arcát igyekszik bemutatni, azaz azt, hogy a nagy szövegek és elvek mögött nincs semmi, ami megváltozhatna. „A bűnözés Amerika biznisze” – hangzik el Cogan (Pitt) szájából a mű utolsó mondata, miközben a frissen megválasztott Obama a változásokról és az egyenlőségről szónokol.
Mesteri lezárás, ez tény. Azonban az elviselhetőnél kicsivel többet kell szenvedni érte a moziteremben: a cselekményt, amely egy szimpla maffiatörténet, modoros formalizmussal tálalja, miközben a forma mögül fokozatosan eltűnik a tartalom. A rendező figyelmét sokkal jobban lekötötte, hogy kéjes pontossággal ábrázolja az erőszakot, a karakterek viszont üresek maradtak. Ennek ellenére Brad Pitt remekül hozza a bérgyilkost, de ívet már nem tud adni a figurának a játékával, tekintve, hogy ez nincs benne a forgatókönyvben. A show-t ellopja tőle James Gandolfini, aki egy problémákkal küzdő bérgyilkos kollégát alakít.
A Killing Them Softly számos jelenete működik, de nem áll össze egységes művé. Egyes részei önállóan is megállnák a helyüket, de egymással sokszor nem kompatibilisek. Ezt minden bizonnyal Dominik is érezte, mert a vetített film több mint tíz perccel rövidebb volt a meghirdetettnél. „Mintha még tegnap este is vágták volna” – mondta egy francia kolléga a vetítésről kifele jövet.
