A 18 és 50 éves korosztály körében készült friss kutatás eredményei összességében arra engednek következtetni, hogy akik rendelkeznek a megfelelő anyagi létbiztonsággal, azok a boldogság forrását már nem az anyagi javak további növelésében látják, hanem az emberi kapcsolatokban és a minőségi szabadidőben. Akiknek azonban nincs meg a szubjektív anyagi biztonságérzetük, elsősorban jövedelemnövekedéstől várják a boldogságot.

A felmérés alapján hazánkban a férfiak harmada (35%), a nőknek csaknem fele (48%) érzi magát inkább boldognak, mint boldogtalannak. A nők nagyobb arányban vallják, hogy megtalálják a dolgokban rejlő szépségeket, képesek koncentráltan és elkötelezetten feladatot megoldani, tudnak időt szakítani arra, amire akarnak. A férfiak nagyobb arányban panaszolják, hogy nincsenek vidám emlékeik, illetve hogy céltalan az életük.

Különbség mutatkozik a fővárosban és a vidéken élők boldogságérzete között. Úgy tűnik, a budapestiek pozitívabbak és könnyebben megtalálják a dolgok szórakoztató oldalát, mint a kelet-, illetve nyugat-magyarországiak. A Kelet-Magyarországon élők a legkevésbé optimisták.

Mégsem olyan rossz a helyzet

A kutatás kíváncsi volt a résztvevők szubjektív boldogságszintjére. A válaszadóknak egy skálán - ahol az 1 azt jelentette, hogy az illető boldogtalan, 100 pedig hogy nagyon boldog – kellett jeleznie, hogy mennyire érzi magát boldognak. A felmérés során kiderült, a magyar lakosság boldogságszintje átlagosan 67.

A megkérdezettek csaknem kétharmada inkább boldognak látja a környezetét is, csupán körülbelül harmaduk ítéli inkább boldogtalannak őket.

Mitől lennénk boldogabbak?

Az összesített objektívnek tartott oxfordi „boldogságátlag” alapján megállapítható, hogy akik alapvetően boldogabbak, azok több szabadidőt, míg akik nem kifejezetten boldogok, több pénzt szeretnének, attól várva a boldogságszintjük emelkedését. A válaszadók körülbelül harmada (36%) úgy gondolja, hogy boldogságát az növelné, ha több pénze lenne, míg csaknem ugyanennyien (32%) a szabadidős lehetőségek bővüléséről vélekednek így.

A családdal, rokonokkal, ismerősökkel töltött több idő a válaszadók ötödénél okozna érezhető javulást, míg az egészséget csupán 13% jelölte meg.