Bírósághoz fordul a tulajdonos Munkácsy Golgotájának a védetté nyilvánítása miatt
A Munkácsy-trilógia tulajdonában álló darabjának további bemutatását augusztus végén tiltotta meg Pákh Imre, a képet akkor letakarták a Déri Múzeumban. A műgyűjtő a Golgota védetté nyilvánításáról szóló novemberi határozatot megfellebbezte, de a döntés a napokban jogerőssé vált.
Pákh Imrét egyébként nem lepte meg a döntés, mert - mint elmondta - ezt az eredményt már korábban „megsúgták” az illetékesek. „Az igazság az én oldalamon áll" - jelentette ki a műgyűjtő, aki emlékezetett rá, hogy információi szerint a Forster központ saját kulturális bizottsága sem javasolta a kép védettségét. A Kulturális Javak Bizottságának javaslatát általában 99 százalékban elfogadja a központ, ez kivétel volt - tette hozzá.
Pákh Imre szerint a védettség egyik kezdeményezője azzal érvelt: „Meg kell lépni a kép védettségét, nehogy valami jóvátehetetlen történjen vele.” A műgyűjtő érdekesnek nevezte, hogy a tulajdonosi jogok gyakorlása egyesek szerint jóvátehetetlen problémákhoz vezet. „Ilyen érvelést utoljára apám hallott, amikor 1945-ben államosították a fuvarozási vállalkozását” - mondta Pákh Imre, majd felindultan hozzátette: a 21. században, egy demokratikus Magyarországon „ilyen rákosista kriptokommunista módszernek” nincs létjogosultsága. „Ezért bíróságra visszük az ügyet, s hiszem, hogy egy független bíróság igazságos döntést fog hozni" - jelezte Pákh Imre.
Arra a lapinformációra, miszerint a festmény tulajdonosának hozzáférhetővé kell tennie az alkotást kutatási, kiállítási célokra, Pákh Imre úgy reagált: 13 évig a Golgota ki volt állítva, kutatták, és mindez folytatódni fog, ha leveszik a képről a védettséget. Addig viszont, amíg védett, letakarva marad - nyomatékosította álláspontját a Golgota tulajdonosa.
A védetté nyilvánított festményt csak külön engedéllyel lehet kivinni az országból vagy a Déri Múzeumból más helyre szállítani, miközben az állam élhet elővásárlási jogával.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábban jelezte, hogy a képet a jegybank Értéktár Programjának részeként kívánja megvásárolni hatmillió dolláros - több mint 1,6 milliárd forintos - vételárért. A védetté nyilvánítás előtt az amerikai-magyar műgyűjtő kilencmillió dollárt kért a trilógia tulajdonában lévő darabjáért.