Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár a négy múzeumigazgatóról szólva hangsúlyozta: mindegyikükkel szemben elvárás, hogy a tudományos szempontokat és a közönség igényeit egyformán magas szinten kielégítő intézményeket működtessenek. E. Csorba Csilla, Krámli Mihály és Cseri Miklós pályázat útján, míg Gulyás Gábor kinevezéssel foglalhatja el a PIM, az MMKM, a Skanzen, illetve a Műcsarnok igazgatói székét - fűzte hozzá.

A Műkritikusok Nemzetközi Szövetségének (AICA) a kinevezés metódusával kapcsolatos kritikájára reagálva Szőcs Géza kiemelte: Gulyás Gábor az elmúlt években a debreceni Modem Modern és Kortárs Művészeti Központ vezetőjeként nagy sikerű kiállítások sorával tette ismertté a nevét, így szakmai szempontból őt tartja a legmegfelelőbbnek a Műcsarnok élére. "Kinevezése nem politikai, hanem bizalmi kérdés" - fogalmazott.

Programját ismertetve Gulyás Gábor emlékeztetett arra, hogy a kortárs képzőművészet kezd kiszorulni az általános műveltségből, és ennek a folyamatnak a visszafordításában a Műcsarnoknak nagy felelőssége van. Az intézmény 2011-es kiállítási programját még az eddigi ügyvezető készítette elő, de apróbb változások már idén várhatók: így a kereskedelmi rendezvények lehetőség szerint minél hamarabb kikerülnek a Műcsarnokból - jelentette be.

Gulyás Gábor - többek között retrospektív kiállításokkal - nagyobb teret kíván szentelni a kortárs magyar művészeknek, és az épület falai közül kimozdulva a köztéri művészet bemutatásának. Az új igazgató felvetette egy regionális jelentőségű kortárs képzőművészeti biennále megrendezésének lehetőségét is, tervei szerint már 2014-től.
Az MTI kérdésére válaszolva Gulyás Gábor elmondta, eredetileg nem indult a Műcsarnok igazgatói pályázatán, de az első forduló eredménytelensége váratlan helyzetet eredményezett, amely gyors döntést kívánt. Megismerve Szőcs Géza elképzeléseit végül ezért vállalta a Műcsarnok vezetését - tette hozzá.

A kereskedelmi rendezvények nyújtotta bevételt az új főigazgató nagyobb jegyárbevételekkel, új szponzorok felkutatásával és intenzívebb pályázati munkával tervezi kompenzálni.

Eddigi munkájáról szólva E. Csorba Csilla emlékeztetett a PIM folyamatosan növekvő látogatottságára. Ez azt igazolja, hogy a múzeumból sikerült egy nyitott, látogatóbarát intézményt kialakítani, a PIM múzeumbusza pedig az ország egészével és a határon túli területekkel való kapcsolattartást is lehetővé teszi - jegyezte meg.

A régi-új főigazgató kiemelte a 14 iskola együttműködésével induló múzeumpedagógiai programjukat. Várható a PIM állandó Petőfi-kiállításának megújítása, valamint számos időszaki tárlat, többek között Tóth Árpád, Gárdonyi Géza, Karinthy Frigyes vagy Határ Győző életművéről, míg az intézmény távlati terve az I. kerületi önkormányzattal összefogva egy mesemúzeum létrehozása - árulta el E. Csorba Csilla.

Krámli Mihály legfőbb céljaként egy látogatóközpontú múzeum létrehozását jelölte meg, amely minden korosztálynak szól. A 2009-ben két intézmény összevonásával létrejött MMKM egész múzeumhálózatot tömörít a fővárosban és vidéken, és az új főigazgató tervei szerint rövidesen kutatóhelyként is regionális jelentőségre tesz szert.
Különös tekintettel a látogatók 80 százalékát kitevő gyerekekre és fiatalokra megújulás előtt áll a városligeti központi épület állandó kiállítása, de az MMKM ezen túl is arra törekszik, hogy az eddiginél jelentősebb mértékben kapcsolódjon be a közoktatásba - vázolta elképzeléseit Krámli Mihály.

A Skanzen élén negyedik vezetői ciklusát megkezdő Cseri Miklós hangsúlyozta: a szabadtéri múzeum az elmúlt másfél évtizedben betagozódott a társadalmi tudatba, és immár 8 tájegységben 312 épülettel várja a látogatókat. A Skanzen továbbra is jelentős kutatóhely kíván maradni; de a tervek között szerepel egy középkori falu felépítése, illetve elkészült az erdélyi tájegység koncepciója is, amely 96 épülettel nyílhat meg 2014-15-re - mondta el a főigazgató.