Mint az MMKA kuratóriumának elnöke felidézte, a kormányzat júliusban 1,5 milliárd forintos zárolást rendelt el a magyar filmfinanszírozás legfontosabb szereplőjének számító közalapítványnál, ami jelenleg az állami filmtámogatás teljes leállását jelenti. " Az MMKA-t terhelő 5 milliárdos közvetlen banki adósságállomány kamatait sem tudjuk fizetni, ez éves szinten csaknem 600 millió forint terhet jelent " - érzékeltette a helyzet súlyosságát.

Kőrösi Zoltán elmondása szerint jelenleg nyolc magyar játékfilm készül, és bár ezek támogatását a közalapítvány szerződésben garantálta, a pénzhiány miatt most mégis csupán töredékösszegeket tudtak utalni. A filmesek egyelőre áthidaló kölcsönökből oldották meg a helyzetet, de az MMKA-nak előbb-utóbb teljesítenie kell a vállalásait - figyelmeztetett.

Mint az elnök hangsúlyozta, a közalapítvány strukturális átalakítása az elmúlt hónapokban lezajlott, amivel sikerült csökkenteni a működési költségeket, de a pályázati rendszer átalakítását pénz hiányában egyelőre nem tudják végrehajtani.

Kevesebb filmet fognak támogatni és többlépcsős, pontozásos pályázati rendszer lesz, amely nemcsak az esztétikai értékeket, hanem a megvalósíthatóságot és a forgalmazási szempontokat is erősen figyelembe veszi - ismertette a kuratórium elképzeléseit Kőrösi Zoltán.

Mint hozzátette: az elbírálási szakasz végén jár az animációs, tudományos-ismeretterjesztő és dokumentumfilmek számára kiírt pályázat, eredményt azonban a forráshiány miatt nem tudnak hirdetni. "Ez érvényes minden pályázatunkra: jelen pillanatban teljes mértékben áll a magyar filmgyártás" - fogalmazott.

Az elnök szerint a magyar filmesek számára nincsen más lehetőség, mint a koprodukció, akár az országon belül, akár határon túl. Fontos új szereplőnek ígérkezik az átalakuló köztelevízió, melyben a tervek szerint egy erős anyagi bázissal rendelkező dramaturgiai műhely kezdi meg működését, valamint a Nemzeti Kulturális Alap, de a kereskedelmi szféra magyar filmkultúrához való viszonyát is radikálisan át kell alakítani - vélekedett.

"Az új médiatörvény remélhetőleg olyan értelemben fogja szabályozni a kereskedelmi médiumok, elsősorban a tévék szerepét, hogy az eddigi furcsa kibúvók helyett - mikor szappanoperákat minősíthettek magyar filmalkotásokat -  most szigorú szabályok fogják őket valóban a magyar filmkultúra érdekei felé mozdítani" - számolt be értesüléseiről az MMKA vezetője.

Kőrösi Zoltán szerint a Magyarországon forgatott külföldi produkcióknak nagy szerepük van a hazai filmiparban, ezek azonban bérmunkák, inkább a nemzetgazdaság, mint a filmkultúra szempontjából fontosak. Mint hozzátette, fontos a jelenlegi kedvezményrendszer továbbfejlesztése, úgy, hogy a nemzeti filmkultúra állami finanszírozását mindez ne érintse hátrányosan.

Kőrösi Zoltán a Magyar Filmszemlét érintő terveiről is szólt. "Sehol Európában nem létezik hasonló típusú, a belső filmtermést felvonultató, nemzeti filmmustra, sokkal inkább fesztiválokat, filmünnepeket szokás rendezni. Jobban kiszolgáljuk mind az alkotók, mind a nézők és az országimázs érdekeit is, ha az eddig meglehetősen belterjes Magyar Filmszemlét a nemzetközi fesztivál irányába mozdítjuk el" - vázolta fel az új irányt.

A kuratórium elnöke szerint nem helyes, ha a hazai filmtermést csak magyar szakemberek bírálják el, ezért olyan külföldi tekintélyeket is meg akarnak hívni a szemle zsűrijébe, akik kifelé is növelik, és itthon is megadják a fesztivál presztízsét. Példaként Jirí Menzelt és Krzysztof Zanussit említette.

Mint elmondta, a fő cél, hogy négy-öt éven belül létrejöjjön egy európai szintű budapesti filmfesztivál, amelynek már az első, átmeneti évben is szeretnének egy "nemzetközi lábat" létrehozni. "A közép-európai tematikára specializálódva a régió múlt évi legsikeresebb filmjeit hívnánk meg, 2011-ben még csak bemutató vetítésre. A távlati cél, hogy a nemzetközi szekcióban is versenyt rendezzünk" - közölte az elnök.

A "méltatlan plázakörnyezet" helyett az MMKA valódi fesztiválközpontot szeretne: ezt a szerepet a rövidesen átadásra kerülő CET Budapest töltheti be, otthont adva a főbb programoknak - jegyezte meg Kőrösi Zoltán. Mint hozzáfűzte, további helyszínekként a magyar film tradícióihoz kapcsolódó mozikat - például az Urániát, a Corvint vagy a Puskint - tervezik bevonni, akár tematikus elosztásban.

"Mindez azt is eredményezi majd, hogy a szemle nemcsak a magyar filmtermést mutatja be, hanem magát a fővárost is. A célunk egyértelműen az, hogy Budapest legyen ennek a nemzetközi filmfesztiválnak a gazdája" - árulta el az MMKA elnöke.

A szemléhez a tervek szerint számos társrendezvény is kapcsolódna: koncertek, kiállítások tennék ünneppé Budapest számára a filmfesztivált. "A programkapcsolásokban odáig is elmehetünk, hogy az egyhetes bérlethez például ingyenes belépés jár a budapesti fürdőkbe" - említette egyik ötletüket Kőrösi Zoltán.

Mint az elnök hangsúlyozta: ellentmondásos helyzet, hogy miközben áll a magyar filmfinanszírozás, ilyen nagyszabású fesztiválban gondolkodnak, de "egy belterjes, szegényes filmszemle megrendezése sem a közönség, sem a szakma érdekeit nem szolgálná, ellenben ha elindulunk egy ilyen úton, az mindenki javára szolgálhat".
Az elmúlt években a szemle büdzséjébe "aránytalanul kevés" szponzori pénz került be, ezen radikálisan változtatni kell. A programok döntő többségét ilyen forrásból kívánják megrendezni - árulta el Kőrösi Zoltán, hozzátéve: a jelek és az eddigi tárgyalások szerint erre van is lehetőség.