Soós István 1880-ban érettségizett, majd a budapesti tudományegyetemen jogot végzett;.mások mellett Szilágyi Dezső igazságügy miniszter tanítványa volt. 1918. októberében, az őszirózsás forradalom küszöbén választották meg Hódmezővásárhely polgármesterévé. Működésének másfél évtizede alatt a dél-alföldi település a modernizáció útjára lépett: utakat építettek és több tízezer facsemetét ültettek. Soós nevéhez köthetó tizenegy új iskola, három óvoda és két napközi otthon létesítéseis, mi több, ekkoriban épült a városi partfürdő is. A világgazdasági válság éveiben úgynevezett ínségmunka keretében  10 ezer embert foglalkoztattak és láttak el élelemmel Hódemezővásárhelyen.

A tekintélyes polgármester kiállítandó személyes dokumentumai között felbukkan egy a történészek által eddig nem ismert forrás is. A kutatók sem tudtak korábban olyan dokumentumról, amelyben az érettségiző diákok szabályos szerződést kötöttek arról, hogy tíz év múlva újra összejönnek és megvitatják az eltelt évek tapasztalatait. A szerződő felek vállalták, hogy csak rendkívüli ok - halál, betegség - állhatja útját a találkozó létrejöttének.

Czutor Béla, azaz Béla cigány muzsikus család sarja, apja vezérprímás, anyai nagyapja klarinétos volt. Balázs Kálmán, a híres pesti cigányprímás fényes sikert ígért Béla cigánynak a fővárosban, ám ő mégis ragaszkodott szülővárosához, Hódmezővásárhelyhez. Czutor Béla baráti kapcsolatot ápolt a másik hegedűs-legendával, Dankó Pistával és az országszerte ismert Erdélyi Náci szegedi cigányprímással. A most nyíló tárlaton az érdeklődők láthatják Béla cigány 322 éves dél-tiroli készítésű, máig jó állapotban lévő hegedűjét is.

A Tornyai-múzeum június 14-ig látható kiállításán további elismert vásárhelyi polgárok személyes dokumentumait - okleveleket, kitüntetéseket, ódon fotókat - is megtekinthetnek az érdeklődők - tájlékoztatott Medgyesi Konsnantin, az intézmény sajtóreferense.