Az épület szerdán kezdődött, várhatóan egy hónapig tartó műszaki átadásán Máté János vezető tervező elsősorban a jelentős térbeli és akusztikai változásokra hívta fel a figyelmet.

Mint mondta, elbontották a nézőtér közepén álló vasszerkezetű lépcsőt, aminek köszönhetően javult a helykihasználás, és a helyiség hangzása is sokkal jobb lett. A visszhang csillapítására speciális - hangelnyelő és hangvisszaverő tulajdonságokat ötvöző - falburkolatot építettek be, hangterelő szerepe lesz a színpad feletti, állítható magasságú mennyezetnek, valamint az első szint álmennyezetének.

A kétszáz fő befogadására alkalmas, közel 800 négyzetméter alapterületű épület fűtéséhez és hűtéséhez megújuló energiát, földhőt használnak, amelyet 16 furaton át nyernek ki a talajból a ház előtt.

Máté János megjegyezte: arra törekedtek, hogy a látogatók a megújult belső térben egy sajátos, áttetsző világ élményét kapják. Ennek jegyében a kétszintes épületben üvegfalú lift, üveglépcsők készültek.

Az 1897-ben mór stílusban épült, először az 1970-es években átalakított egykori szekszárdi zsinagóga jegyei közül megőrizték a tórafülke oszlopait, és a csarnok klasszicizáló vasoszlopait is.

A műemléképület 220 millió forintba került átalakítása a több mint kétmilliárd forintos – 1,7 milliárd forint európai uniós támogatással zajló – szekszárdi Agora-program része. A projekt keretében a Babits Mihály Művelődési Ház nagyszabású átalakítását várhatóan májusban fejezi be a Reneszánsz Zrt. és a ZÁÉV Zrt. alkotta konzorcium. Az Agora-program megvalósítását hátráltatta, hogy a tolnai megyeszékhely önkormányzata 2011 októberében szerződést bontott az első kivitelező céggel, a munkák emiatt csaknem egy évig álltak.

Matókné Kapási Júlia, a Babits Mihály Művelődési Ház igazgatója elmondta: április 25-én elsőként a Szekszárdi Kamarazenekar és a Szekszárdi Madrigálkórus ad hangversenyt a Művészetek Házában, ahol később orgona- és dzsesszkoncertsorozatot rendeznek.