Bazi nagy budi Felcsúton

Gigantikus árnyékszékként ábrázolja a felcsúti Pancho Arénát egyik képén az ismert festőművész, Baranyai Levente. Nem tartja naivnak magát, természetesen számít rá, hogy nagy erőkkel támadják majd, de ez nemigen érdekli. Megrázó festmény a nemzeti ízléstelenségről.

Egy légi fotó ihlette meg, amely a szibériai Mirnij városában tátongó (525 méter mély és több mint 1200 méter széles) gyémántbánya kráterét ábrázolta – meséli Baranyai Levente. A lelőhelyet még Sztálin parancsára kezdték el fúrni-faragni ilyen kozmikus méretűre, ma már nem üzemel.

Baranyai Levente Nemzeti árnyékszék című alkotása, olajvászon 100x120 cm
Baranyai Levente Nemzeti árnyékszék című alkotása, olajvászon 100x120 cm

Több terv is lapul az oroszok tarsolyában a hasznosításra, valamiféle teraszos földművelésbe fognának a területen, sőt még az is felvetődött, hogy egy hatalmas üvegkupolát applikálnak a gödör fölé – tudtuk meg a művésztől, aki a Nemzeti árnyékszék című alkotást közösségi oldalán osztotta meg, és a Librarius.hu felkérésére szöveget is írt hozzá. Sokak ízlése ellen lesz a festmény, a címe és a szöveg is, melyből csak a szelídebb részeket idézzük.

(...) „A Nemzeti árnyékszék ott áll az idilli, üdezöld falusi tájban, posztmodern giccsként magasodva a focipályák és gumipaloták fölé. Munkásőrkék vécéülőkében egy anus alakú kráter tátong, melyet egyenesen Putyin elnöktől kölcsönöztünk a szibériai Mirnij városából. Ez a jövőben vándorolni fog hazánkban, a paksi atomerőművön és a Városligeten át krátereivel emléket állítva a diktatúrának, amely kipakoltatta a Nemzeti Galériát méltó helyéről, hogy a kormányzó (sic!) a Budavári Palota Horthy-lakosztályába költözhessen. A nemzeti ízléstelenség a Nemzeti árnyékszék.”

Első kérdésünk az volt, hogy vajon szabad-e, lehet-e ilyenformán ábrázolni (és pláne kommentálni) egy ilyen fontos épületet, mely lassan nemzeti szimbólummá válik, mire a festő közölte: nem tekinti nemzeti szimbólumnak az építményt, bármit lehet kritizálni, és a stadiont kifejezetten rondának tartja. Hozzátette, hogy a kép és a szöveg valójában nem a miniszterelnökről szól, hanem egy jelenségről, a feljebb már hivatkozott ízléstelenségről.

Névjegy

BARANYAI LEVENTE 1966-ban született, művei 1988 óta ismertek csoportos és egyéni kiállításokról, a hazai és a nemzetközi kritika generációja egyik legtehetségesebbjének tartja.

Baranyai fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a realitást igyekezett láttatni, egy olyan miliőt, amelyben luxushatalmi beruházásokra költik a pénzt, ahelyett, hogy sokkal nagyobb bajainkat próbálnák meg orvosolni a milliárdokkal. Az objektív látásmódot, azaz a felülnézetet is azért választotta (ezúttal is), mert azt akarta, hogy az emberek a legtisztábban, legvilágosabban lássák a valóságot.

Megkérdeztük azt is: nem tart-e attól, hogy a neten keringő ábrázolatot, pláne a szöveggel együtt, sokan mélységesen felháborítónak tartják majd, és ebből adódóan ő céltáblává válik, és ízekre szedik – minimum – a közösségi felületen, de azt mondta, nem, ez nem érdekli. Az alaptéma viszont továbbra is fontos számára, szerinte élete legjobb sorozatát festi meg a szibériai kráterképből merítkezve.

A 2014-es kép a belvárosi Deák Erika Galéria standján, az ArtMarketen és a Bálnában volt látható eddig, Baranyai azonban nagyon reméli, hogy még ismertebb helyeken is bemutatják majd, egyebek mellett a Nemzeti Galériában, a Ludwig Múzeumban és a Modemben is. Felvontuk a szemöldökünket, de közölte: ezt teljesen komolyan gondolja.

Top cikkek
Érdemes elolvasni
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.