A Hoppál Péter államtitkár felvezetésével megtartott programot Balog Zoltán előadása nyitotta, az erőforrás-miniszter egy bölcsességgel indított, miszerint nem a politika határozza meg a kultúrát, hanem a kultúra a politikát, ami a kelet-európai országok, köztük hazánk migránsügyben tanúsított magatartására is érvényes. Az idő igazolta, hogy a krízisre nem lehetett másként reagálni, ahogy mi tettük – jegyezte meg Balog, megállapítva, hogy a nemzeti kultúrák erejének összeadódásából lesz sikeres és erős európai kultúra.

Nem csak azért jönne Budapestre, hogy olcsón szénné igya magát Koszticsák Szilárd / MTI

A miniszter később külön méltatta a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, azaz a köznevelés centralizálását, rámutatva, hogy a Klik révén az ország legkisebb iskolájába is el tudják juttatni az országos programokat, amire nem volt példa, továbbá, hogy már csak egy kis lépés hiányzik ahhoz, hogy ne legyen olyan általános iskolás e hazán, akit legalább egyszer ne juttatnának el valamely határon túli közösségbe.

Balog fontosnak nevezte azt az állami törekvést is, hogy a brit fiatalok ne csak azért jöjjenek Budapestre, hogy olcsón szénné igyák magukat, hanem a kulturális attrakciók miatt is, példaként a Liget Projektet említette.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke egy személyes vallomással kezdte: az Országházba érkezésekor találkozott Fekete Györggyel, az MMA-elnökével, aki közölte vele, hogy sajnos ritkán jut el a Parlamentbe mostanság. Az alelnök ezért a plénum előtt igyekezett megvigasztalni, biztosítva a publikumot, hogy Fekete György szellemisége mindig az Országházban van. Lezsák utóbb a Népfőiskolai Mozgalom történetéről, jelentőségéről értekezett meglehetős alapossággal, őt a már hivatkozott MMA-elnök követte, aki viszont mindenekelőtt a kultúra, közelebbről a nemzeti kultúra mibenlétét boncolgatta a rendelkezésére álló 20 percben.

Hoppál imponálni akart Koszticsák Szilárd / MTI

Hoppál a maga részéről mindenekelőtt imponáló statisztikai adatokkal igyekezett igazolni, mennyire jó úton jár a kulturális kormányzás. Mint elmondta, az elmúlt egy évben 1 millió 562 ezer ember váltott jegyet valamely hangversenyre, a regisztrált könyvtárhasználók száma meghaladta a 2 millió 340 ezre, színházi előadásra 6 461 ezerszer fizettek be, múzeumi kiállításra 9 millió 557 ezerszer, közművelődési intézménybe pedig 76 és félmilliószor látogattak el a magyarok. A kultúréhes köz 22 intézmény és 13 gazdasági társaság szolgálja ki, a szféra egészében összesen és hozzávetőlegesen harmincezer ember tevékenykedik. A kormány 150 milliárd forintot szán kultúrára. Mindent egybevetve és pestiesen szólva ez nem semmi - összegzett Hoppál.